fbpx

21/22 Oktatási terv

Szerző: | 2021. okt 12. | Uncategorized

2021/22-es év Oktatási terve. Jelmagyarázat:
K: Kompetenciák amiket fejleszteni akarunk; M: Motiváció; I: Ismeretek

Téma: Zsidó kultúra

Téma kifejtése:

Ételek

A vallásosság mértékétől függetlenül, a zsidó ételek, minden család életében megjelenik. Vallási szimbólumok, kulturális jelek, és nemzeti hovatartozás mind kifejeződik a kedvenc ételeinkben. A zsidó kultúrában az étel szimbólum is és ezért minden ünnepen más és más ételek jelennek meg, amik régiónként, közösségenként és családonként is változhatnak.

Ha igaz az, hogy az vagy amit megeszel, akkor az étel etikája mennyire fontos? (vallási alapú mezőgazdasági és élelmezési törvények közt is vannak etikai alapúak). Az étkezés a hétköznapokban is meghatározó tud lenni. Nem egy ember küzd étkezés illetve testkép zavarral, amire szintén nagy fontos hangsúlyt fektetni.

Milyen zsidó ételek vannak? Mitől zsidó egy étel? Milyen kulturális háttere van a zsidóságban az étkezésnek. Kóserság alapjaival való ismerkedés.

A zsidóságban mindenki számára ismert tiltás van a disznóra. Honnan ered ez? Miért van az, hogy ezt a szabályt kiemelten a disznóra mégis a legtöbben betartják?

Egészséges étkezés, tudatos étkezés, kifejezési lehetőség, környezeti hatásai az étkezésnek, milyen szerepe van az étkezésnek kulturális szempontból 

Lebontva korcsoportokra

Parparim (6-9): Képesség cél: a hétköznapi és a különleges szétválasztásának képessége. Ismeret cél: a különleges megjelenése a zsidó kultúrában, néhány speciális példa, ünnepi étel. Motivációs cél: tudatosabb (nem egészségügyileg) étkezés igénye különleges alkalmakkor, legyen vágy (vagy nyitottság) zsidó ételeket kipróbálni

Kivsza (10-12): K:  A hétköznapi és a különleges szétválasztásának képessége. I: a kóserság megjelenése a zsidó kultúrában. M: A  “zsidóságukat” (akármi is legyen ez) akarják kifejezni a tudatos étkezésen keresztül

Leviatán (13-15): K: kritikus gondolkodás, információ hatékony kutatása, empátia I: privilégium fogalma, élelmezési összefüggések, bibliai (mezőgazdasági) törvények  M: etikus étkezés igénye, empátiára való törekvés, tettvágy

Zorea (16+):K: kritikus gondolkodás, információ hatékony kutatása, empátia I: privilégium fogalma, élelmezési összefüggések, bibliai (mezőgazdasági) törvények  M: etikus étkezés igénye, empátiára való törekvés, tettvágy

Ünnepek

Minden ünnepnek megvannak a saját szimbólumai, tárgyai. Ezek és a zsidó életben használatos vallási tárgyak, képezik a zsidó iparművészet alapjait. Ezek voltak a legértékesebb tárgyak és ezek kapták a legnagyobb tiszteletet is.

Milyen ünnepeket tartotok otthon a családban? Miért fontosak az ünnepek? Aki nem vallásos, annak miért érdemes ünnepelni? Zsidó az aki karácsonyozik? Hogyan kapcsolódnak az ünnepek a mindennapi élethez? Milyen szerepet töltöttek be ezek az ünnepek még a templom idejében?

Lebontva korcsoportokra

Parparim (6-9): K: Az ünnep/ünnepek valódi üzenetének megélése, átélése  I:Egy ünnep beható ismertetése M: Az elkövetkezendő ünnepek úgy akarják megélni, hogy az önazonosabb legyen számukra

Kivsza (10-12): K:Az ünnep/ünnepek valódi üzenetének megélése, átélése  I:Egy ünnep beható ismertetése, történelmi vonatkozásban is, (fun factek az ünnep/szokások kialakulásáról)  M:Az elkövetkezendő ünnepek úgy akarják megélni, hogy az önazonosabb legyen számukra

Leviatán (13-15):K: Ünnepekhez kapcsolódó érzelmekre való reflektálás (pl.: Szombat-pihenés, Jom Kippur-megbánás stb.) I: Egy ünnep példáján keresztül ismertetés M: Dedikált időre való vágy

Zorea (16+):K: Ünnepekhez kapcsolódó érzelmekre és az ezeknek dedikált idő fontosságára való reflektálás (pl.: Szombat-pihenés, Jom Kippur-megbánás stb.)  I: Miért fontos megélni az érzéseinket, ezekre időt szánni és hogyan segítik ezt elő az ünnepek    M: Dedikált időre való vágy

Az oktatás, tanulás értéke a zsidóságban

Miért van az, hogy mióta léteznek a zsidók nagyon nagy hangsúlyt fektetnek a tanulásra? A zsidó kultúrában ráadásul határozottan elválik egymástól az írásbeli és a szóbeli tanulás. Más módszerekkel akár más közegben foglalkoznak a különböző szövegekkel.

Az írás-olvasás világszinten hamar és nagy elterjedtségben megjelent a zsidóságban, segítségével a vallási élet lehetett bonyolultabb és sokrétűbb. A betűk az illusztrációkban és a képzőművészetekben is hangsúlyosak, a teremtett világ ábrázolásának tiltása miatt. 

Amikor a középkorban megtiltották a zsidóknak a kétkezi munkát és földművelést, csak a tanult munkák maradtak: Orvos, Jogász, Kereskedő, Bankár, stb. Ha nem tanultál jól, nem volt más jó munka… Szóval ezért van hogy a szüleink nyomják, hogy tanulj, tanulj, diplomázz, stb.

Zsidó tanmesék, midrások, hászid mesék, ezek igen jól meg tudják fogni a fiatalabb korosztályokat is. 

Lebontva korcsoportokra

Parparim (6-9): K: elvonatkoztatni a tanulás formális mivoltától, számukra milyen speciális tudás a fontos amit ők személyesen meg tudnának tanítani a többieknek, mit tartanak kevésbé fontosnak I: Egy tanmese ismerete (tanmese a tanulásról, tanulság levonása) M:Érdeklődés felkeltése a somerben történő tanulási pillanatokra

Kivsza (10-12): K:visszajelzés fogadás és feldolgozás képessége, kudarctűrő képesség I: siker és kudarc példák, történetek, pl a talmud elvetett gondolatai évezredek után is meghagyják a nevét M: nyitottság a kihívásokra, és a visszajelzések elfogadására, kezelésére

Leviatán (13-15): K: tudni, merni kérdezni I: Tanulás, kérdezés fontossága és ezt hogyan erősíti a vallás és kultúra, pl.: széder este M: tudásvágy

Zorea (16+): K: Vitakészség I: Tanulás, mint zsidó készség M:Értékeljék a zsidóságban lévő vitakultúrát

Művészet

A zsidók a művészetek területén is nagy nyomot hagytak a világban. Ettől nem mentes egyik nagy művészeti ág sem, se a képzőművészet, se a film/ színház művészet és az irodalom sem. 

Mitől lesz zsidó művészet? Mennyire számít a művész zsidó identitása? Olyan művészek is lehetnek zsidó művészek akik nem zsidó származásúak? 

A vallásos illetve szekuláris zsidók élete közt elég nagy különbségek vannak. Hogyan jelenik ez meg a művészetükben? Megjelenik egyáltalán?

Lebontva korcsoportokra

Parparim (6-9): K: kapcsolni a zsidóságot és a művészetet, legyen róla fogalmuk hogy egyátalán van ilyen I: három zsidó művész életén és munkásságán keresztül: Betzalel, Chagall, magyar aki gyerekeknek csinál (pl Dés László Dzsungel könyve) M: nyitottság a zsidó művészetekhez

Kivsza (10-12): K: kritikus gondolkodás, vitakultúra,  I: zsidó tárgyú, zsidó művészű művészet, alkotások M: igény a zsidó művészetekhez (könyvajánló esetleg)

Leviatán (13-15): K: kritikus gondolkodás, vitakultúra I: Ismerkedjenek meg egy konkrét példán keresztül a zsidó művészet jellemzőivel (ha van ilyen) M: Love art, legyen művész

Zorea (16+): K: kritikus gondolkodás, vitakultúra I: Ismerkedjenek meg egy konkrét példán keresztül a zsidó művészet jellemzőivel (ha van ilyen) M: Love art, legyen művész

Holokauszt kulturális megjelenése

A holokauszt a zsidoságban minden téren nagy nyomot hagyott és ez megjelenik a művészetükben sőt, alakította,formálta is azt. Nagyon sok alkotás született a gettókban, táborokban amiken keresztül át tudjuk érezni egy személy de akár egy egész nemzet tragédiáját. Ugyan megmaradtak írásos, és tárgyi emlékek, viszont a művészeten keresztül egy magasabb szintre tudjuk emelni a megértésünket a témával kapcsolatunkat. Sokan mondják, hogy a holokauszt tragédiája felfoghatatlan, de a művészeten keresztül mégis közelebb tudunk kerülni ehez.

Kisebbeknek esetleg a Holokauszt történéseivel való megismerkedés mesén keresztül. ( Pl.: A rettentő valamik- Eve Bunting)

miért van annyi fontos holokauszttal foglalkozó könyv és más művészi alkotás? még nobel és oszkár díjat is nyert magyar zsidó velük

Lebontva korcsoportokra

Parparim (6-9): K: absztrakciós képesség, empátia, optimizmus, (nem adom fel-ség) I: Noé bárkája sztori M: elkötelezettség és nyitottság a biblia és a zsidó töri felé

Kivsza (10-12): K: Empátia, kiállni magukért és azokért akik náluk elesettebbek I:A rettentő valamik- Eve Bunting M: Igazságosság igénye, önzetlenség, önfeláldozás, bátorság

Leviatán (13-15): K: Empátia, nyitottság a művészetek felé. I: A művészet holokauszt feldolgozásában játszott szerepének ismertetése. M: Legyen kedvük saját problémáikat feldolgozni a művészeten keresztül.

Zorea (16+):  K: Empátia, nyitottság a művészetek felé. I: A művészet holokauszt feldolgozásában játszott szerepének ismertetése. M: Legyen kedvük saját problémáikat feldolgozni a művészeten keresztül.

Nő és férfi szerepe a zsidóságban

Hagyományosan a zsidóságban a nők alatvalóbbak a férfiaknál, viszont a modernebb irányzatok és magyarázatok már megkérdőjelezik és lebontják ezeket a gondolatokat.

Különböző fajta szerepekről lehet beszélni a zsidóságon belül, ilyenek például a vallásos, a családi, a közösségi.

Ezzel szemben, a szekuláris világban, már nem léteznek ezek a skatulyák és mi is a Somerben azt hirdetjük, hogy férfi és nő között egyenlőség legyen.

Hogyan lehet, összeegyeztetni a zsidó életet, legyen szó férfiról vagy nőkről, a polgári élettel, mindennel ami nem kapcsolódik a zsidósághoz.

Hogyan változtak ezek a szerepek az évek során? Érdekes párhuzamot vonni a különböző történelmi események és a nemi szerepekben fellépő változások között. 

Kisebbeknek: nők szerepe szombaton,és a különböző vallási helyzetekben. Az öltözködésről is érdekes lehet beszélgetni. 

Lebontva korcsoportokra

Parparim (6-9): K: A nemek közötti egyenlőség elfogadása.  I: Debóra története, Szenes Hanna, mese amiben nem hagyományos nemi szerepben van megjelenítve a fiú főszereplő  M: Nyitottság a szerepek nem konzervatív megélésére  

Kivsza (10-12): K: A férfi női szerepek változásának felismerése, kritikus gondolkodás I: A történelem során milyen szerepei voltak a nemeknek. (pl zsidó kultúrában, sztereotípiák kritikus megvizsgálása M: Nyitottság a szerepek nem konzervatív megélésére  

Leviatán (13-15): K: Tisztelet tudatos viselkedés I: Zsidóságban megjelenő nő-férfi dinamikákat megismerjék. M: Tisztelettel forduljanak az ellenkező nemhez.

Zorea (16+): K: Tisztelet tudatos viselkedés  I: Megismertetjük a chanichokkal a nők és férfiak közötti különbségek biológiai és pszichológiai szempontját is. M: Törekedjenek a nők és a férfiak reális vizsgálatára.

A zsidóság sokszínűsége a diaszpóra kultúráiban

A diaszpóra különböző területeire, különböző időkben és több hullámban érkeztek a zsidók, ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy sokféle szokás és hagyomány alakult ki.

Mivel a zsidók mindig kisebbség voltak  az őket aktuálisan befogadó kultúrában, ezért legtöbb esetben elindultak az asszimilációs folyamatok amiknek hatására, több elemet is átemeltek az éppen adott kultúrából. Ez megjelenhet az építészetben, az ételekben, vallási szokásokban, és a nyelvben is.

Lebontva korcsoportokra

Parparim (6-9): K: Diverzitás ismerete  I: A világ különböző pontjain élő zsidók sokszínűsége, szokásaik stb. miért így alakultak M:Kíváncsiság a különböző kultúrák iránt

Kivsza (10-12): K: Diverzitás ismerete, empátia, közös pont (közösség) keresése I: A világ különböző pontjain élő zsidók sokszínűsége, hasonlósága, szokásaik stb. miért így alakultak (világtérképes ábrázolás ami a következő peulán kell) M: összetartás érzése, kíváncsiság különböző kultúrák  felé

Leviatán (13-15):K: Összehasonlítás I: Ismeretterjesztés – egy dolog hogyan különbözik bizonyos országokban M: Tudás továbbgyarapítása a különböző diaszpórák zsidóságáról

Zorea (16+):K: Önreflekció I: Asszimiláció-Mennyire engedheti meg magának a zsidóság hogy asszimilálódjon?, asszimiláció pro-kontra  M: folyamatok dinamikájának megértésére való vágyakozás

Izrael

Izrael egy kulturális olvasztótégely. A világ nagyon sok pontjáról érkeztek izraelbe. Ez sok esetben konfliktusokhoz is vezet, például a Mizrahi (arab területekről bevándorolt) és az Askenáz( Európai területekről bevándorolt) lakosok közt.

Izraelben nagyon sok politikai párt létezik, akiknek mind különböző elképzelésük van az ország vezetéséről. Nagyon sok csoport van, nagyon sok érdek, és elég nehéz eligazodni az Izraeli politikában, viszont mindenképpen érdemes megismerkedni az alapokkal. (Politikai elképzelések és alapvető konfliktusok pl: two state solution)

A katonaság kötelező fiúknak lányoknak, és ez összehoz mindenkit, lebontja az előítéleteket, egységesíti az országot.

Izraelben a kultúra és a vallás összemosódik. A szombati tömegközlekedés hiánya, a vegyes házasság tiltása, stb sok konfliktus forrása is.

Kicsiknek: Zászló, térkép, kik élnek Izraelben, hogy került oda az a sok különböző ember, hogyan élnek együtt

Lebontva korcsoportokra

Parparim (6-9): K: empátia I: 3 izraeli gyerek életén keresztül az izraeli zsidó kultúra és élet M: elkötelezettség, nyitottság (pozitív érzések) izrael felé

Kivsza (10-12):K: Empátia, kompromisszum készség, probléma megoldás I: világtérkép az előző peuláról, most mind Izraelbe, hogyan lesz így egységes ország – tervek és valóság M: elkötelezettség, nyitottság (pozitív érzések) izrael felé, és a multikulti felé

Leviatán (13-15):K: eltérő kultúrák elemeinek megértése, elfogadása, kritizálása, ellentmondások realizálása és elfogadása I: Kötelező sorkatonaság létjogosultsága MX

Zorea (16+):K: árnyalt gondolkodás, mélyebb rétegek feltárása I: kultúra és vallás összemosódása-orthodox és modernebb réteg működése M: izraeli társadalom megismerése

Zsidó kultúra hatása a világra és a különböző kultúrákra

A zsidóságban egy Istenben hiszünk. Ez a legfontosabb vallási tézis, ami az egész világon elterjedt. Ehhez hasonló a hétvégi pihenőnap a szombat. Ezt vették mintául a kereszténységben mikor megalkották a vasárnapi pihenőnapot. Érdekesség, hogy mivel, a zsidók számára körülményes volt NEM elméleti foglalkozásokat űzni, ezért rávoltak kényszerülve, hogy tanuljanak és az elmélyükkel keressenek pénzt. Talán ebből fakadhat, hogy a tudósok és feltalálók körében olyan sok zsidó szerepel. Egyszerűen nem volt más lehetőség, tanulsz vagy meghalsz.

Viszont, mivel ez azt eredményezte, hogy sok zsidó alkotott világszinten fontos dolgokat, így felelősségük is van a világ iránt. 

Felmerül a kérdés: A zsidók felelősek a világért vagy az aktuális személy.

Lebontva korcsoportokra

Parparim (6-9): K: ok-okozat észrevevése I:Tikkun olam, tikkun adam, a dolgunk az Édenből való kiűzetés után, hogy vigyázzunk a világra és javítsuk azt M: felelősségvállalás

Kivsza (10-12): K: ok-okozat észrevevése I:Tikkun olam, tikkun adam, a dolgunk az Édenből való kiűzetés után, hogy vigyázzunk a világra és javítsuk azt M: felelősségvállalás

Leviatán (13-15): K: Zsidó identitás külvilágban való megjelenésével való azonosulás elsajátítása. I: Chanichok megismerik a zsidó feltalálókat, Nobel-díjasokat. M: Akarják megváltani a világot és legyenek büszkék a zsidóságukra

Zorea (16+): K: Zsidó identitás külvilágban való megjelenésével való azonosulás elsajátítása. I: Chanichok megismerkednek különböző zsidó gondolkodókkal, és azzal, hogy akár teljesen szekuláris gondolkodókra hogyan volt hatással a zsidóságuk (pl. Jézus:))), Karl Marx – Heller könyv, Freud). Illetve hogyan volt ez hatással a külvilágra. M: Akarják megváltani a világot és legyenek büszkék a zsidóságukra

Támogatóink: Mazsök

Támogatóink: Mazsök

A szervezeti működésünk feltétele az ideális pénzügyi háttér. Ezt könyítette meg nekünk a Mazsök a 250 ezer forintos...

Madrih toborzás

Madrih toborzás

Egy nagyon izgalmas pillanatához értünk a szervezetfejlesztésnek. Elkezdtünk új csapattagokat, madrihokat toborozni!...