1. A Somer víziója és missziója • 1.2.A Somer három alappillére • 2. Judaizmus • 2.2.Humanista judaizmus • 3. A cionizmus születése és gyakorlata • 4. A szocialista gondolat • 4.2. A Hasomer Hacair szocialista ideológiája • 5. A Somer tízparancsolata • 6. Hágsámá • 7. A Somer történelme 1913-tól 1948-ig • 8. A Somer szerepe a vészkorszak alatt • 9. A Somer története 1989 után • 10. A Somer szerepe ma • 11. A Somer mozgalom szimbólumai • 11.2.Kitűzők, jelvények és zászlók • 12. Hulca – az összetartozás jelképe • 13. Mifkad – a közösség együttléte • 14. Személyes példamutatás (Dugma isit) • 15. A nem formális és informális oktatás és tanulás ideológiája • 15.2. Someres pedagógia • 15.3. A Hasomer Hacair mozgalom oktatási útmutatója • 16. A kibuc mozgalom és a Shnat • 17. Cserkészet, hagyomány, Somer • 18. Tikun Adam, Tikun Olam • 19. A Somer világszervezet felépítése és szemináriumai • 20. Rítusok – A Somer rítusai • 21. Dalok, mondókák a Somerben • 22. Someres terek • 23. Mentális egészség jó közérzet, önismeret és feminizmus • 24. Ifjúsági önrendelkezés
Írta: Szőllősi Dávid
A Somer helye a világban
A Hasomer Hacair 1989-ben alakult újjá. Ma baloldali zsidó ifjúsági szervezetként működik, és célunk főként az, hogy a fiatalok megtalálják gyökereiket, megismerjék a zsidó vallást és hagyományokat, belekóstoljanak a dalokba, táncokba, Izrael történetébe és jelenébe, és hogy mindezt közösségben, nyitottan, beszélgetve, gondolkodva és játszva élhessék meg.
A someres Mádrihok szerepei („Testvér”, „Tanár”, Barát”, „Apuka”), illetve a szerepkörébe tartozó feladatok („Útmutatás a fiataloknak”, „Erős és egészséges önértékelés kialakítása”, „A szekuláris zsidó mozgalom fenntartása”).
A reagálásokból leszűrhető, hogy a Mádrihok között kinek milyen feladathoz van affinitása (oktatási felelős, maskir, ros ken stb.)
A szerepek megbeszélése fontos, mivel minden Mádrihnak más a képessége, érdeklődése, motivációja. Mindig szem előtt kell tartanunk, hogy a programokat gyerekeknek készítjük, de nem létezhet a mozgalom azok nélkül, akik ezeket elkészítik. Fel kell ismerni a Mádrihok körében az igényeket, a félelmeket és a törekvéseket, így elkerülhető, hogy munkánk során olyan feladatot kapjunk, ami kiéget vagy demotivál.
A Madrih és a gyerek
Miben segíthet egy Mádrih a gyereknek? Megfogalmazzuk a Somer szerepét ezekben a helyzetekben is. (+tanácsadás)
A gyerekek és a Mádrihok közötti kapcsolat kívülről (de belülről is) nagyon intim és határok nélküli közös munkának tűnhet – de ez nem feltétlenül igaz vagy jó. A Mádrihoknak ismerniük kell saját korlátaikat és határaikat (az érintés, beszélgetés, együtt töltött idő tartama). Ez ugyanúgy érvényes a gyerekekre is. Nem szabad azzal a kiinduló elképzeléssel nekivágni a programnak, hogy a gyerekcsoportban mindenki ugyanazt szereti és ugyanazt élte át eddig – ezzel csak magunkat csapnánk be. Vannak gyerekek, akiknek az életében még sosem tapasztalt dolog az őszinteség, a fizikai érintés, az intim témák megbeszélése vagy csak felvetése. Ezt vagy meg kell éreznünk vagy kérdeznünk a gyerektől.
Gyerekek és problémák
Egy gyereknek, akárhány éves, lesznek normálisnak tekinthető, a korával járó problémái – minden szóba jöhet a serdüléstől a családi problémákon/konfliktusokon át, a kortársakkal folytatott interakciókig. A Mádrih legyen felkészülve, hogy mi tekinthető normális és mi alkalmi problémának, és mit tekintsünk krízisnek. Célszerű elolvasni az alábbi oldal anyagá, hogy lássák, hány éves korban kb. mire számíthatnak a kenben vagy a táborban. Ezek után gyorsan végigmegyünk Erikson krízis lépcsőfokain.
Ezek közül kiemelten foglalkozunk a negyedik szakasszal (mások figyelme, hatása a fejlődésre). Általában inkább külső hatásoknak vagyunk kitéve, és csekély mértékben befolyásolhatjuk, hogy miképpen fogunk fejlődni. Addig mindent felszívunk, mint egy szivacs. A gyerekek az életük első öt évében a legfogékonyabban a személyiségformák kialakulására, illetve a maladaptív (olyan viselkedés, amiből károd származik) vagy normatív fejlődési mintázatok kialakítására. A negyedik szakasz különösen fontos, mert a Somer nagyon sokat tud segíteni abban, hogy a gyerekek valamilyen közösség részének érezzék magukat.
Komfortzóna és a család, ahonnan a gyerek jön
gyerekek családi háttere vagy az eddigi élete során tapasztalt dolgok nagyon messze áll(hat)nak attól, amit mi mutatunk neki. Ez számukra nagyon fárasztó, esetenként ijesztő lehet. Például az első péntek este, amikor sikítva áldjuk a kalácsot és a kakaót, idegen lehet egy külsős gyereknek, aki talán nem is zsidó, tehát ilyet még nem is láthatott.
A komfortzónába beletartozik a Mádrih zónája is, mindenki fog mondani olyan dolgokat, amelyek beletartoznak a saját komfortzónájukba. Ezeket megpróbáljuk egyeztetni a Somer missziójával, és megszabni, mi tartozik a Somer „komfortzónájába”, miről szabad és lehet beszélni egy gyerekkel.
A someres programokon komoly, illetve kényes témákkal is fogunk foglalkozni, mint szexualitás, erőszak, vallás, társadalmi normák. Lehet, hogy ezek esetenként meghaladják a gyerekek önálló megértési szintjét. Itt fontos kiemelni a Mádrihok tanár jellegű szerepét, ami leginkább a programok alatt mutatkozik meg.
Mindig lesznek feladatok, amiket a gyerek, korosztálytól függetlenül, nem tud megoldani. Ezek néha meghaladják a képességeiket, néha meg tűnhet úgy, hogy lustaságból fakadnak.
Szemléletes modellel: A Mádrih olyan mint a tanár, aki a gyerek helyett nem szedi le a gyümölcsöt a fáról, de a lába alá teszi a sámlit, hogy elérje a gyümölcsöt.
Peula
Amikor a Somerről beszélünk, sokunknak elsőkét a peula jut eszünkbe. Aki már részt vett egy peulán, legyen aakár szarvasos, hanoáros vagy akármilyen ifjúsági mozgalom, tudja, hogy ez közös munka a gyerekekkel. Ezt a közös munkát mindig a Mádrih(ok) felügyelik, irányítják.
Az ilyen programon részt vevő gyerekek, kamaszok, felnőttek számára hamar kiderül, hogy itt nem előre eldöntött és végiggondolt gondolatmenet termékét kapják meg, hanem közösen felépített narratívát készítenek el. Bár a peula definíciója szervezetről szervezetre változni szokott, a Somer így fogalmazta meg magának.
A peula: az érdeklődők könnyedén beszélgetve, játszva, audiovizuális eszközök segítségével tanulhatnak a zsidó kultúráról, Izraelről és bármiről, ami ehhez közvetve, vagy közvetlenül kapcsolódik. A célja lehet egy-egy téma alapos megbeszélése, több oldalról való megközelítése, továbbá a Hánihok látókörének tágítása, döntésképességük fejlesztése.
Ez nagyon komolyan hangzik, valójában egyszerű informális oktatásról van szó. A foglalkozás keretében a résztvevők jobban megismerik a témát és erről egy kreatív közegben elmélkedhetnek.
Ehhez viszont elengedhetetlen a Mádrihok motivációja, felkészültsége és tudása. A Mádrih feladata, hogy készen álljon olyan program elkészítésére, amit magas színvonalon, élvezetes módon képes végigvezetni. Ez viszont nem csupán az adott témától függ, hanem a Mádrih önismeretétől és a gyerekektől is.
A Mádrihnak tudnia kell, hogy mire képes, hiszen mind különbözőek vagyunk, és nem lenne reális, hogy mindenki mindent tud. Ezért van a ros ken, a maszkír, a saliah stb. A Mádrih tehát ismeri magát annyira, hogy csak olyan pozíciót töltsön be, ami számára megfelelő (és ő is megfelel a feladatkör által támasztott elvárásoknak), viszont valamilyen szinten ismernie kell a gyerekeket is. Félelmeik, hátterük, képességeik és motivációjuk sokszínű, nem lehet minden alkalommal ugyanazt a sémát használni, mindig az adott csoporthoz kell igazítani. Ezt a tudást nem nehéz elsajátítani, csupán idő és türelem kell hozzá. Egy jó peulát mindig alapos felkészülés és az adott csoport megismerése előz meg.
Amikor egy gyerek érkezik a Somerbe, nagyon fontos, hogy elmagyarázzuk neki, mi is fog történni. Legyen a gyerekanyag új vagy régi, mindig tájékoztassuk őket arról, hogy mi fog következni – legyenek felkészülve a programokra.
Sok Mádrih a programról nem beszél világosan, ködösít. Ez nem feltétlenül a legjobb megoldás, ha egy gyerek tiltakozik a program ellen. Nagyon fontos a Mádrih következetessége és egyenessége, hogy a gyerek megnyíljon előttünk és megismerhessük. A gyerekek sokszor fáradtan érkeznek a délutáni-esti programokra, hiszen egész nap az iskolában voltak, ahol az órákon felül a szociális interakciók is ki tudják őket fárasztani. Ezért is fontos, hogy a programokat mindig igazítsuk a gyerekek pillanatnyi állapotához. A legcélszerűbb, ha előre felkészülünk egy energikus és egy fáradt csoporttal végzendő munkához, így a bevezető játékkal fel tudjuk őket pörgetni vagy le tudjuk nyugtatni.
Ha a gyerekek motiválatlanok, ne féljünk innovatívan hozzáállni a helyzethez. Jó ugyan, ha a peula meg van tartva, de nem kell kőbe vésett dolognak tekinteni. Ha érezzük, hogy a csoporton belül feszültség van, ezt érdemes néha behozni a beszélgetésbe, hogy a gyerekek ventilálhassanak. Ha viszont szimplán csak fáradtak, néha jobb megoldás, ha pihenhetnek egy kicsit, és nem erőltetjük végig a programot.
Előadódhat, hogy a csoport egyik tagja nem szeretne részt venni a foglalkozáson. Ilyenkor hagyhatjuk, hogy eltávozzon, ha ez elősegíti a peula folytatását. Érdemes ilyenkor az egyik Mádrihnak a gyereket elkísérni, és kicsit beszélgetni vele, hogyan is érzi magát, miért nem szeretne részt venni a peulán. Néha elég az, ha csak ketten vannak. A személyesebb légkör elősegíti, hogy a gyerek megnyíljon.
Figyelembe kell venni, hogy némelyik gyerek családi háttere vagy az eddigi élete során tapasztalt dolgok nagyon messze állnak attól, amit mi mutatunk. Ez egy gyerek számára nagyon fárasztó, esetenként ijesztő lehet. Például az első péntek este, ahol sikítva áldjuk a kalácsot és a kakaót, idegen lehet egy külsős gyereknek, aki talán nem is zsidó, és ilyet még nem láthatott.
A komfortzónába beletartozik a Mádrih zónája is. Mindenki mondhat olyan dolgokat ami a saját komfortzónájába beletartozik. Ezeket megpróbáljuk egyeztetni a Somer missziójával, és megszabni azt, ami a Somer “komfortzónájába tartozik”, miről szabad és lehet beszélni egy gyerekkel.
1. A Somer víziója és missziója • 1.2.A Somer három alappillére • 2. Judaizmus • 2.2.Humanista judaizmus • 3. A cionizmus születése és gyakorlata • 4. A szocialista gondolat • 4.2. A Hasomer Hacair szocialista ideológiája • 5. A Somer tízparancsolata • 6. Hágsámá • 7. A Somer történelme 1913-tól 1948-ig • 8. A Somer szerepe a vészkorszak alatt • 9. A Somer története 1989 után • 10. A Somer szerepe ma • 11. A Somer mozgalom szimbólumai • 11.2.Kitűzők, jelvények és zászlók • 12. Hulca – az összetartozás jelképe • 13. Mifkad – a közösség együttléte • 14. Személyes példamutatás (Dugma isit) • 15. A nem formális és informális oktatás és tanulás ideológiája • 15.2. Someres pedagógia • 15.3. A Hasomer Hacair mozgalom oktatási útmutatója • 16. A kibuc mozgalom és a Shnat • 17. Cserkészet, hagyomány, Somer • 18. Tikun Adam, Tikun Olam • 19. A Somer világszervezet felépítése és szemináriumai • 20. Rítusok – A Somer rítusai • 21. Dalok, mondókák a Somerben • 22. Someres terek • 23. Mentális egészség jó közérzet, önismeret és feminizmus • 24. Ifjúsági önrendelkezés