1. A Somer víziója és missziója • 1.2.A Somer három alappillére • 2. Judaizmus • 2.2.Humanista judaizmus • 3. A cionizmus születése és gyakorlata • 4. A szocialista gondolat • 4.2. A Hasomer Hacair szocialista ideológiája • 5. A Somer tízparancsolata • 6. Hágsámá • 7. A Somer történelme 1913-tól 1948-ig • 8. A Somer szerepe a vészkorszak alatt • 9. A Somer története 1989 után • 10. A Somer szerepe ma • 11. A Somer mozgalom szimbólumai • 11.2.Kitűzők, jelvények és zászlók • 12. Hulca – az összetartozás jelképe • 13. Mifkad – a közösség együttléte • 14. Személyes példamutatás (Dugma isit) • 15. A nem formális és informális oktatás és tanulás ideológiája • 15.2. Someres pedagógia • 15.3. A Hasomer Hacair mozgalom oktatási útmutatója • 16. A kibuc mozgalom és a Shnat • 17. Cserkészet, hagyomány, Somer • 18. Tikun Adam, Tikun Olam • 19. A Somer világszervezet felépítése és szemináriumai • 20. Rítusok – A Somer rítusai • 21. Dalok, mondókák a Somerben • 22. Someres terek • 23. Mentális egészség jó közérzet, önismeret és feminizmus • 24. Ifjúsági önrendelkezés
Írta: Kardos Bogi, Steiner Noémi
A szimbolikus gondolkodás és viselkedés sajátosan emberi tulajdonság és képesség. A szimbólumok alapvető fontosságúak az emberi kultúrák számára: hozzájárulnak az intézmények és magának a kultúrának a fennmaradásához, és lehetővé teszik, hogy ezeken keresztül a nemzedékek átadják egymásnak a tudást és a főbb értékeket. A szimbólumok többértelműek lehetnek, komplex asszociációk kapcsolódhatnak hozzájuk, fontos tulajdonságuk még, hogy nyitottak, vagyis közös beleegyezéssel új jelentések társulhatnak egy jelölőhöz, valamint az egyének személyes jelentést is adhatnak a köztudott jelentéshez.
A someres szemel
A szemel összetett szimbólum, amely megjeleníti a Somer értékrendjét. Egyetemes szimbólumok jelennek meg rajta, ezeknek az összessége alkotja meg a Somer szimbólumát. A Somer szemelje a szimbólumain keresztül leírja a Somer főbb alapelveit, így válik identitásszimbólummá: magában foglalja a cserkészetet és a három alappillért, külön kiemeli a zsidóságot, amelyet a béke és a természet fonnak harmonikus egészbe, összekapcsolva Izraellel és keretezve a jelmondattal, vagyis önmagukkal. Az egész szimbólum egy körkörös egészet alkot. Kiemeltem a harmóniát az előbb – azonban a szemel nem szimmetrikus, hiába tűnik annak: az egyik oldalon olajág, a másik oldalon tölgyfaág keretezi, a szalag két szárára pedig két különböző szó – az erő (chazak) és a bátorság (amac) vannak felírva. A szimmetria megtörésével az egység mégis megmarad, és kifejezi az egyenlőség igényét az egyéniség megtartásával.
Liliom
A cserkész szervezetek egyik fontos szimbólumát idézi és utal a tisztaságra, ártatlanságra, így az ifjúságot jelképezi. A helyes irányt mutatja, mivel ezt a jelképet gyakran használták az iránytűkön az északi irány jelölésére. A három ága a cserkészfogadalom három részét jelképezi: kötelességteljesítés, segítőkészség, valamint a cserkésztörvény megtartása. Ez a hármas szimbólum a Somerben is megjelenik, de más jelentést hordoz magában: a liliom három szirma a Somer három alappillérét is jelképezi – a judaizmust, a cionizmust és a szocializmust.
Kézjel
A hüvelykujj és kisujj egysége a nagyobb védelmező szerepére utal a kisebbel szemben, míg a három fölfelé tartott ujj a három alappillérre emlékeztet (judaizmus, cionizmus, szocializmus). A cserkészeknél is használatos jelkép, itt a három ujj a cserkészfogadalom három részét jelképezi: kötelességteljesítés (Isten, haza és embertárs iránt), segítőkészség, valamint a cserkésztörvény megtartása. Régebben használták egyszerű köszönésként, ma csak formális alkalmakkor jelenik meg, például az ünnepélyesebb mifkad esen.
Hazak ve Amac
Jelmondat, jelentése: a someresek erősek! Erősek és bátrak! Az üzenet bibliai eredetű: ezzel a felszólítással adja át az Ö*való Józsuénak a vezetést. Az ünnepélyesebb mifkad esnek van egy olyan része, amikor mindenki mutatja a someres kézjelet: a három középen elhelyezkedő ujj, a gyűrűs-, a középső és a mutatóujj kinyújtva, míg a két szélső a tenyér alján összefogva, tenyérrel kifelé fordítva a kezet, majd a mifkad vezetője és a többi résztvevő egymásnak felelgetve hangosan kiabálja.
Dávid-csillag
Hatágú csillag, két egymásba fordított háromszögből épül fel. Nem teljesen tisztázott, hogy honnan ered pontosan – Dávid király pajzsán szerepelt, mások szerint ilyen formát adott ki a pajzs, megint mások magyarázata alapján Salamon pecsétjén volt látható. Az ókorban a kozmikus egység, a tökéletesség jelképeként tartották számon – mindig két ellentét, például a földi és túlvilági, a szellem és az anyag, az aktív és a passzív, a férfi és nő összefonódását jeleníti meg. Az elválasztás és összekötés a zsidóság egyik lényegi alapja és a szent és profán különválasztását és egységét mutatja. Tóra-magyarázatok szerint a három szár az erkölcsi világrend három alapelvét jeleníti meg, amely az emberek kötelessége, a másik három pedig a három isteni eszmét, amelyeken a világ nyugszik; ennek az egységbe foglalása a Dávid-csillag. A kabbala magyarázata alapján a hat csúcsa a hat irányt mutatja, a középső hatszög pedig Isten jelképe. Bár a Dávid-csillag eredetileg nem volt vallási jelkép, eredete is vitatott, az elmúlt században kezdett a zsidóság általános jelképévé válni. Ezt erősíti az is, hogy Izrael állam zászlajára is ezt választották jelképnek, így nemcsak a vallásos zsidóságot képviseli, mint ahogyan például a menóra tette volna, hanem a zsidóság egészét. Ezért a humanista zsidóságot képviselő Somer számára ez a zsidóság jelképe a szemelen.
Koszorú
A tölgy- és olajág az antikvitásban a dicsőség, győzelem, felavatottság szimbóluma, különböző anyagokból készítve eltérő jelentést hordozott: a tölgyfa például a megtiszteltetést jelentette. Az egyik ága olajág, amely a győzelem, az egyetértés és a béke szimbóluma az ókori Görög, illetve a Római Birodalom szerint. Ez hatással volt az egész európai kultúrára: az olimpiai játékokon a győztesek olajágból készült koszorút vehettek át, az Olimpia pedig önmagában a békét jelentette. A Bibliában az áldás, bölcsesség, Istenbe vetett bizalom jelképe az özönvíz történetéből eredeztetve, amikor Noé kiküldött galambja egy olajággal a csőrében tért vissza, jelezve, hogy véget ért az esőzés és hamarosan elhagyhatják a bárkát. A koszorú másik felét a tölgyfa ága képezi. A Bibliában az erőt fejezi ki, illetve a jósok fája, több kultúrában a túlvilággal való kapcsolat megjelenítésének tartják. A természettel való szoros kapcsolatot is jelenti.
Szalag és csomó
A két ágat köti össze, jelképezi az Izraellel való kapcsolatot. Jelenthet szövetséget, egyesülést, köteléket és hűséget. Itt a békét és a természetet köti egységbe: így válik specifikussá a béke és a természet gondolata, és jelenti ezáltal Izrael földjét; a megmunkálását és a béke vágyát egyaránt.
SMR
Egyszerűbb, közérthetőbb szimbólum, amely nyelvi jeleket használ, így a nyelvi kifejezésben is használható, nem csak képi megjelenítésben. A magánhangzók elhagyásával keletkezett, így beszélt nyelvben nem, de írott közlésformákban használható és többen használják is, főként azok, akik a váltás időszakában ismerték meg a Somert. Nem fejezi ki mindazt, amit a szemel magában foglal, vagyis nem jelennek meg a fontosnak tartott értékek; absztraktabb síkon identifikálódik, kifejezetten a szervezethez tartozásra utal.
Madrih jelvény
A különböző események és átmenetek kapcsán a someresek felvarrókat, illetve kitűzőket kapnak. Ez a gyakorlat a katonai tisztségek és kitüntetések megszerzésére emlékeztet. Ezt az új madrihok az első hulcaosztás alkalmával kapnak meg. A különböző nemzetközi szemináriumok alkalmával felvarrót kapnak, ami emlékeztet a szemináriumra, például egy jelmondat van ráhímezve, ami a szeminárium tartalmára utal.
Cofi és Cofi Noded kitűző
Az izraeli szeminárium alkalmával megrendezett cofin, ami cserkész program. A résztvevők nemzetközi csoportokban házat építenek és elsajátítják a különböző csomók megkötésének módjait és egyéb fontos képességeket. Ennek a következő fokozata négynapos sivatagi túra egy krumplis zsákból készült hátizsákkal felszerelkezve. Ezek az egyéni és a csoportos teljesítményre emlékeztetnek. Amikor felvarrják, illetve kitűzik a hulcájukra, mintegy státusszimbólumokká válnak és kifejezik, hogy az egyén a szervezet tagja.
Kakaó-kalács
Péntek esténként a Somerben együtt köszöntjük a Sábátot gyertyagyújtással, illetve kidussal, a saját képünkre alakítva. A kidust hagyományosan borra szokás mondani, mi azonban ennél finomabb alternatívát választottunk. Ez annyira meghatározó, sajátos eleme a someres rítusoknak, hogy dalokban, képi megjelenítésben és a beszédben is megjelenik.
Hulca
Viselése társadalmi jelentéseket hordoz magában: kifejezi viselője csoporttagságát, egyúttal saját identitását is megerősíti, így egyszerre közvetít kulturális tartalmakat kifelé, a társadalom irányába, azon belül is a saját csoport és a külső csoport felé is, valamint a ruhán belülre, saját maga számára. Fontos kulturális tartalmakat közvetít viselőjéről és saját maga számára is identitásképző erejű, mivel mind a szabása, mind a rajta szereplő szimbólumok a someres identitás egy-egy értékét jelenítik meg, ezáltal a viselése is szimbolikus cselekvés: viselője magára veszi magát a szervezetet. A jelentések a szervezeten belül, a tagok számára a közös csoporttagságot mutatja, illetve a szervezeten kívüliek számára szimbolikus határt képez.
Források:
- Boglár L.: Vallás és antropológia. Szimbiózis sorozat. ELTE BTK, Budapest, 1995
- Turner, V.: Szimbólumtanulmányok. In: Niedermüller P., Hoppál M.: Jelképek – Kommunikáció – Társadalmi gyakorlat (173-186 old.) Tömegkommunikációs Kutatóközpont. Budapest, 1983
- Pál J., Újvári, E.: Szimbólumtár. Balassi Kiadó, Budapest, 2001
- Magyar Cserkészszövetség Arculati kézikönyv (h.n.), 2015 www.somer.hu/ideologiai-kezikonyv/11/1
- Steiner Noémi: „A hulcád alatt ott van minden, ami kellhet.” Kultúra és identitás a Hasomer Hacair ifjúsági szervezet szimbólumainak tükrében. (Szakdolgozat, kézirat) www.somer.hu/ideologiai-kezikonyv/11/2
1. A Somer víziója és missziója • 1.2.A Somer három alappillére • 2. Judaizmus • 2.2.Humanista judaizmus • 3. A cionizmus születése és gyakorlata • 4. A szocialista gondolat • 4.2. A Hasomer Hacair szocialista ideológiája • 5. A Somer tízparancsolata • 6. Hágsámá • 7. A Somer történelme 1913-tól 1948-ig • 8. A Somer szerepe a vészkorszak alatt • 9. A Somer története 1989 után • 10. A Somer szerepe ma • 11. A Somer mozgalom szimbólumai • 11.2.Kitűzők, jelvények és zászlók • 12. Hulca – az összetartozás jelképe • 13. Mifkad – a közösség együttléte • 14. Személyes példamutatás (Dugma isit) • 15. A nem formális és informális oktatás és tanulás ideológiája • 15.2. Someres pedagógia • 15.3. A Hasomer Hacair mozgalom oktatási útmutatója • 16. A kibuc mozgalom és a Shnat • 17. Cserkészet, hagyomány, Somer • 18. Tikun Adam, Tikun Olam • 19. A Somer világszervezet felépítése és szemináriumai • 20. Rítusok – A Somer rítusai • 21. Dalok, mondókák a Somerben • 22. Someres terek • 23. Mentális egészség jó közérzet, önismeret és feminizmus • 24. Ifjúsági önrendelkezés