1. A Somer víziója és missziója • 1.2.A Somer három alappillére • 2. Judaizmus • 2.2.Humanista judaizmus • 3. A cionizmus születése és gyakorlata • 4. A szocialista gondolat • 4.2. A Hasomer Hacair szocialista ideológiája • 5. A Somer tízparancsolata • 6. Hágsámá • 7. A Somer történelme 1913-tól 1948-ig • 8. A Somer szerepe a vészkorszak alatt • 9. A Somer története 1989 után • 10. A Somer szerepe ma • 11. A Somer mozgalom szimbólumai • 11.2.Kitűzők, jelvények és zászlók • 12. Hulca – az összetartozás jelképe • 13. Mifkad – a közösség együttléte • 14. Személyes példamutatás (Dugma isit) • 15. A nem formális és informális oktatás és tanulás ideológiája • 15.2. Someres pedagógia • 15.3. A Hasomer Hacair mozgalom oktatási útmutatója • 16. A kibuc mozgalom és a Shnat • 17. Cserkészet, hagyomány, Somer • 18. Tikun Adam, Tikun Olam • 19. A Somer világszervezet felépítése és szemináriumai • 20. Rítusok – A Somer rítusai • 21. Dalok, mondókák a Somerben • 22. Someres terek • 23. Mentális egészség jó közérzet, önismeret és feminizmus • 24. Ifjúsági önrendelkezés
Írta: Steiner Noémi
A hulca szó héberül inget jelent, így nevezik a cionista ifjúsági mozgalmak egyenruháját, a szervezet nevének megjelölésével, vagyis a Someresek hulcáját teljes nevén hulca somritnak hívják.
A test minden kultúrában a társadalmi jelentések kifejező eszközévé válik: emberi mivoltunk alapvető része a test megváltoztatása, átalakítása – akár csonkítás, testfestés, ékszerek, és így az öltözködés különböző formáival is –, ezáltal a természetes test társadalmivá válik, a társadalmi élet egyik elsődleges fontosságú hordozójává, amelyen megjelennek a társadalmi viszonyok, kapcsolatok és kifejeződik a személyes identitás. A hulca viselése is társadalmi jelentéseket hordoz magában: kifejezi viselője csoporttagságát, egyúttal saját identitását is megerősíti, így egyszerre közvetít kulturális tartalmakat kifelé, a társadalom irányába, azon belül is a saját csoport és a külső csoport felé is, valamint a ruhán belülre, saját maga számára.
Azokban az országokban, különösképpen Izraelben, ahol több ifjúsági szervezet működik, nagy jelentősége van a viselésének: a fiatalok látják egymáson, hogy ki hova tartozik, és minden jelzést értenek rajta a szabás, a szín, a jelképek sokaságában. Magyarországon a gyerekek jelenleg két hulcát ismernek föl, a Somereset és a Hanoar Hacioniét. A két hulca kinézetében jelentősen eltér egymástól, és a viselés kultúrája is nagyban különbözik. Ebből kifolyólag a someres hulca Magyarországon kevésbé számít referenciapontnak, mint Izraelben; tudatosítja az etnikai identitás határképző jellegét, ennek a határnak a számontartása fontosabb, mint ennek a kulturális jelzése.
A hulcát valójában nem tekinthetjük olyan értelemben egyenruhának, mint ahogyan például a katonaságban vagy a börtönökben – a tagok nincsenek kötelezve a viselésére, sőt: nincs is hulcája mindenkinek, akivel egy program látogatása során találkozhatunk. Ha bekapcsolódunk egy programra, azt látjuk, hogy bizonyos emberek kék inget, hulcát viselnek, mások azonban nem.
A hulca a viselője számára többet jelent egy egyszerű öltözéknél, egyszerre a közösségi identitást is magában hordozza, vagyis a szervezethez tartozást mutatja kifelé – például „mentünk mindenféle eseményre ahol mutogattuk magunkat, mint Someresek és ott ugye hulcát kell viselni”. Ezzel egy időben individuális kapcsolat is kialakul mind a hulca: „nagyon örültem neki, hogy végre-valahára megkaptam, és ez lesz az én hulcám”, mind az egész közösség felé: „amikor megkaptam a hulcámat, azt éreztem, hogy ez most már hivatalos, ide tartozom és kész, befogadtak” – emlékezett vissza egyik beszélgetőtársam erre a folyamatra.
Szimbolika
Bemutatom a hulcán megtalálható szimbólumokat, az önmagukon túlmutató jelentést hordozó elemeket, ebből látható lesz, hogy szinte minden részlet tudatosan hordoz fontos tartalmakat.
Szabás, anyag, szín
A hulca kék vászon anyagból szabott bő, lezser ing, amelyet a nyakánál gombok helyett fehér cipőfűző fog össze. A munkásing-szabás és a zsebek a munkában való kiteljesedést jelképezik, míg a gallér és a mandzsettagombok erősítik a ruha ünnepélyes jellegét.
A hulcának tehát kettős a funkciója, melyet a szabás is kifejez: egyfelől munkaruha, amiben lehet a földeken dolgozni és a szó legszorosabb értelmében fölépíteni Izrael országát. Ez a cionizmus hagyományos eszményéhez kapcsolódik és emlékeztet a kibucok lakóinak hagyományos öltözékére.
Másfelől ünnepi jelleget képvisel: valójában formális öltözet is, mely mutatja a mozgalomhoz tartozást, továbbá szervezeti identitást közvetít. A formális eseményeken, rítusokon szinte kötelező ebben megjelenni, továbbá magához a hulcához is kapcsolódik rítus, ezáltal többletjelentést hordoz, szakrálissá válik.
A hulca kék színe és a gombok helyett használt fehér cipőfűzője Izrael színeit jelentik meg, ezáltal a cionizmus eszméjét. Izrael állam zászlajának az ötlete a bázeli cionista kongresszusról származik, David Wolffsohn elgondolása alapján:
„Van zászlónk – és ez kék és fehér. A tálit (imasál), amit magunkra terítünk imádkozás közben: ez a jelképünk. Vegyük ki a tálitot a tokjából és bontsuk ki Izrael szeme és a nemzetek szeme láttára.”
Fontos észrevenni, hogy még az ugyanahhoz a szervezethez tartozó hulcák sem egyformák. Anyagukban, színükben és szabásukban is kis mértékben eltérhetnek egymástól. Ennek az az oka, hogy egy-egy hulcaosztó rítus alkalmával Izraelből rendelnek hulcákat, így azok mindig kicsit eltérőek.
A szín és a szabás – ez a két alapvető dolog – megjeleníti a Somer három legfontosabbnak tartott értékét, a három alappillért (szocializmus, cionizmus, judaizmus), illetve a három alappillérnél kifejtettebb, de még mindig nagyon alapvető értékek megfogalmazását, a someres tíz parancsolatot – noha a Somer értékrendjében eltávolodott a vallásosságtól, az elnevezés mégis a zsidóság legalapvetőbb törvényeit, a bibliai Tízparancsolat képzetét társítja a saját alapvető „törvényeihez”. Ezek – a három alappillér és a tízparancsolat – kirajzolja a Somer alapvető ideológiáját.
Fűzők, gombok és egyéb részletek,
valamint jelentésük a hulcán
A hulca egyik kiemelt jellemzője, hogy a nyakánál gombok helyett fehér cipőfűző, héberül szroh köti össze. A gallér alatt jobb és bal oldalon három-három gomblyuk található egymás alatt, a cipőfűző alulról fölfelé, egymást keresztezve van befűzve. A cipőfűző a cserkészek egyik jelképe, a cserkész múltból átvett szimbólum. A fehér szín szimbolizálja továbbá a tisztaságot és testvériességet, így a kék inggel együtt kiadja Izrael zászlójának a színeit.
A cipőfűzőt a bal oldalon hosszabban hagyják lógni, mivel a szervezet baloldali (az izraeli politika szerint). A Hasomer Hacair szervesen kapcsolódik a Merec nevű izraeli politikai párthoz.
„A Merec baloldali izraeli pártként határozza meg magát, az emberi és civil jogokat hirdeti, a szociáldemokrata gazdaságot, és vehemens ellenzékét képezi a megszállás folytatásának, és politikai befolyásnak. A Merec hisz az egyenlőség, erkölcs, igazság és béke értékeiben és képviseli is azokat.”
A cipőfűző hosszabbik szárára sokan csomót kötnek, ez a diaszpóra zsidóságának összetartozását jelenti, illetve egyesek hármat, ezzel is emlékeztetve magát a három pillérre. Van, aki annyi csomót köt rá, ahány éve tagja a szervezetnek. Ezek sokszor csak automatikusan működnek, anélkül hogy a viselője számára lenne megfogalmazott, tudatos jelentése, inkább szokásoknak tekinthetők.
Hadd osszam meg egy saját történetemet ezzel kapcsolatban. Egyszer egy lány hulcáján, aki utánam lett Mádrih, észrevettem, hogy mind a két cipőfűző szára a bal oldalon lóg, tehát a rövidebb szár nincsen befűzve a legfölső jobb oldali gomblyukba. éppen úgy, mint az enyém. Megkérdeztem tőle, hogy ez direkt van-e így vagy csak kicsúszott – azt válaszolta, hogy így szokta hordani, mert így látta tőlem is.
Én tényleg mindig ilyen furcsán, féloldalasan fűztem a hulcámat, de ennek kevésbé ideológiai az oka, inkább a véletlen és a megszokás hozta így. Az történt ugyanis, hogy amikor a hulcámat kaptam, nem voltak hozzá cipőfűzők, ezért ideiglenesen fehér ruhaszárító kötél darabjával fűzték be. Ezt később kicseréltem cipőfűzőre, de csak olyan rövidet találtam, amit nem tudtam rendesen átfűzni és a rövid szára mindig kicsúszott. Ezt egy ideig észre sem vettem, és nem is emlékszem már, hogy mikor döntöttem úgy, hogy ez lesz az én saját stílusom (talán nem is volt tudatos döntés); mindenesetre, amikor végre belefűztem egy rendes hosszúságú fűzőt, így hagytam: mindkét szár egy oldalon lóg. A később kapott hulcáimba is így fűztem, és nem is gondoltam, hogy valaki egyszer követni fogja a példámat. Amikor pedig az a megtiszteltetés ért, hogy egy új Mádrih hulcáját fűzhettem, neki is így adtam tovább.
A hulcán a számoknak is jelentése van. A cipőfűzőt a három pár gomblyukon keresztül háromszor fűzik át, ez a három alappillérre utal. Összesen tíz gomblyuk található a hulcán: hat a cipőfűzőnél (ezekhez nem tartozik gomb), egy-egy a két ingujjon a mandzsettagomboknál és a két zseb is egy-egy gombbal zárható. Ez a tíz gomblyuk a sikeres tíz parancsolatra emlékeztet. Ez a fajta szimbolika hasonlóságot mutat a zsidóság egy öltözékére, a cicit vagy cicesz viselésére.
A someres szemel
Jelentős különbség lehet még a szemel, vagyis a Somer jelképének megléte, illetve hiánya a hulca hátulján. 2013-ban, a Hasomer Hacair fennállásának 100. évfordulójára megváltoztatták a hivatalos szemel stílusát; az új jelkép modernebb formákat követ, letisztultabb, mint a régebbi, de a szimbólumok nem változtak.
A fehér, nyomott mintában a készítőknek van bizonyos szabadságuk – néhány ken saját hulcát készíttet, a ken nevével (például a budapesti ken neve Ken Budapest, a bécsi fészket pedig Ken Tel Amalnak hívják), vagy egy-egy eseményhez, például egy szemináriumhoz is készülnek hulcák, ez máris kapcsolódási pontot tud nyújtani két embernek, akik felfedezik, hogy ugyanazon a szemináriumon vettek részt, illetve egy évszám támpontot nyújthat valakinek, ha esetleg a másik már hosszú ideje van a szervezetben. Ezek a formális különbségek „az identitásépítés külsődleges bizonyítékai” lehetnek – elkülöníthetnek, illetve a közös identitás alapjául szolgálhatnak.
Felvarrók és kitűzők – az egyéniség megjelenítése
Láttuk, hogy maguk a hulcák nem teljesen egyformák, azonban még ezeken túl sokan igyekeznek saját képükre formálni az egyenruhát, így nem csak a csoporthoz tartozás kollektivitását fejezi ki, hanem individuális tartalmakat is közvetít. Ennek vannak hivatalos formái, a felvarrók és kitűzők, ezek mellett sokan saját egyéniségüket is igyekeznek kifejezni egészen különböző módokon.
„A hulcám most már persze nem csak sima kék, hanem tele van felvarrókkal, amiket a szemináriumokon kaptunk, meg someres kitűzőkkel és egyéb dolgokkal is, amik ugyan nem Someresek de úgy éreztem, hogy… ott a helyük a kék anyagon.(…) Remélem, hogy a Mádrih jelvény is ott fog virítani.”
A különböző események és átmenetek alkalmával a Someresek felvarrókat, illetve kitűzőket kapnak. A hulcaosztás rítusa fejezetben láthatjuk, hogy a hulca megkapása a beavatódás első lépése, itt kapják meg az egyenruhát, amelyre további jelvényeket gyűjtenek – ez a gyakorlat a katonai tisztségek és kitüntetések megszerzésére emlékeztet. Az egyik legalapvetőbb példa a Mádrih jelvény megkapása: ez egy piros felvarró, arannyal hímzett someres jelvény, amelyet az új Mádrihok az első hulcaosztás alkalmával kapnak meg. A különböző nemzetközi szemináriumok alkalmával felvarrót kapnak, ami például egy ráhímzett jelmondattal utal a szeminárium tartalmára. A felvarrók mellett kitűzőket is lehet gyűjteni; ilyen az izraeli szeminárium alkalmával megrendezett cserkész program, a cofi. Itt a résztvevők nemzetközi csoportokban házat építenek, továbbá elsajátítják a különböző csomók megkötésének módjait és egyéb fontos képességeket. A másik hasonló program a cofi noded (a cofi következő fokozata): négynapos sivatagi túra egy krumplis zsákból készült hátizsákkal felszerelkezve. Ezek a jelvények mind az egyéni és a csoportos teljesítményre emlékeztetnek, mintegy státus-szimbólumokká válnak és kifejezik az egyén betagozódottságát a szervezetben.
Vannak olyan kitűzők és jelvények, amik nem kitüntetésként kerülnek a hulcára, ilyen például az országra utaló kitűző, a magyar Someresek SMR kitűzője. A nemzetközi szemináriumokon nagy hagyományai vannak a cserélgetésnek is – néhány új barát megállapodik, hogy kitűzőt vagy pólót cserélnek, esetleg az egyik ken a másiknak ajándékba ad néhány ilyen jellegű ajándéktárgyakat, vagyis így a hulcákon megjelenhetnek a nemzetközi kapcsolatok is.
Összegezve
A hulca fontos kulturális tartalmakat közvetít viselőjéről és saját maga számára is identitásképző erejű, mivel mind a ruha szabása, mind a rajta szereplő szimbólumok a someres identitás egy-egy értékét jelenítik meg, ezáltal a viselése is szimbolikus cselekvés: a hulcát hordó ember magára veszi magát a szervezetet. A jelentések a szervezeten belül, a tagok számára mutatja a közös csoporttagságot, a szervezeten kívüliek számára pedig szimbolikus határt képez.
Idézetek someresektől
(Az interjúkat 2015-16-ban készítettem akkori someresekkel – madrihokkal, kerenekkel, hanihokkal és bogerekkel)
„Nekem is megvolt ez a három tábor és eljött az őszi táborban a hulcaosztás ideje, nagyon izgatott voltam (…), de mivel már a többi keren kapott hulcát, csak én és a D. nem kapott, ezért minket, úgy, ahogy volt, elfelejtettek. Igazából nekem egy kicsit rosszul esett, de gyorsan túltettem magam, rajta mert gondoltam, hogy volt valami oka vagy majd máskor odaadják és ezért így nem törődtem vele.”
„Innentől kezdve én voltam a legbüszkébb, hordani ezt a felsőt, amikor csak tehettem; péntekenként, olyan rendezvényeken, ahol megjelentek az ifjúsági szervezetek, sőt még volt, hogy Szarvason is. A hulcámmal csak egyetlen egy baj volt, az, hogy aki sosem volt someres, az nem értette, aki meg someres, annak meg fölösleges volt arról beszélnem, mekkora eszmei értéke van számomra.”
„Nagyon csalódott voltam, már szinte a sírás határán voltam, és nem értettem, hogy én miért nem kaptam meg e majdhogynem kitüntetést, amellyel szinte minden tekintetben a Somer részévé válok. Aztán a nyári izraeli szemináriumon kaptam egy hulcát, de a hulcának számomra eszmei értéke volt, viszont ezzel a sztorival összetörték bennem minden szeretetemet a hulca iránt, számomra ez már csak egy kék ing, ez pedig azért van mert az igazságérzetemnek egy rossz élménye volt, ami persze egy rossz dolog, mert a hulcának értéknek kéne lennie.”
„Kis dolgok is, hogy mindig néztem, hogy van egy ilyen kis más színű hulcák, és én mindig néztem, hogy azt a régiesebbet, azt a fakóbb hulcát szeretném, és akkor pont olyat kaptam.”
„Valahol mégis izgatott voltam, mert elvégre ez egy nagy dolog, szóval mindenki helyett is izgultam egy kicsit. és akkor meghallottam a húgom nevét. Sokkal jobban lefagytam, mint amikor az enyémet mondták, mert ha ő is kap, akkor én is, mert neki is ez volt az első tábora, és ugyanúgy jártunk le minden pénteken. Miközben neki kötötték, sokan már rám figyeltek, hogy én leszek a következő, meg hogy hajrá, én meg csak habogtam, hogy de mégis hogyan?”
„A P. D., meg a G. D. (két madrih) és velük beszélgettünk, hogy naaa, izé, mondjátok már el, kik kapnak hulcát, és akkor mondták, hogy jaaj, izé, már nem is emlékszem, meg az van, hogy mi bealudtunk a gyűlésen, pont amikor ezt megbeszélték, úgyhogy mi nem tudjuk, és akkor én ezt elsőre tökre el is hittem, hogy ők akkor aludtak be, amikor ezt itt a táborban megbeszélték, mint kiderült, előtte már hónapokkal megbeszélték, hogy ki fog hulcát kapni.”
„Őszi táborban voltunk és a L. fűzte be nekem. Szerintem nagyon sokat számít, hogy ki fűzi be a hulcádat, én egy iskolába jártam a L.-val, és ez nem hangzik nagy dolognak, de mi minden nap együtt ebédeltünk a suliban. Vele voltam a legjobban a madrihok közül, így nagyon sokat jelentett nekem, hogy tőle kaptam. Tisztán emlékszem, hogy mennyire izgatott voltam. Teljesen elérzékenyültem és el is sírtam magam, mikor felvehettem először.”
„Arra érdemes büszkének lenni, hogy someres vagy. Legalábbis számomra mindig az volt. Büszke voltam arra, hogy ott voltam péntekenként, hogy táncoltam, hogy építettem a kapcsolataimat a többi someressel, lehetett az gyermek vagy madrih vagy vezető vagy akárki, büszke voltam arra, hogy kimentünk a Judafesztre és társasoztunk meg kártyáztunk a megálló családokkal, és hogy akár Magyarország másik felén is lehettem, a semmi közepén gyerekeket táboroztatni. Amikor megkaptam a hulcám, ezt az érzést ez a ruhadarab kinagyította, vagy inkább kiélesítette. Úgy értem, tudtam, meg éreztem, hogy ez van, csak olyan volt mintha innentől már nem koszos ablaküvegen keresztül néztem volna rá. Amikor megkaptam a hulcám, azt éreztem, hogy ez most már hivatalos, ide tartozom és kész, befogadtak. Elkötelezettebb lettem. Egyszerre voltam büszke és megszeppent, izgultam, de egyben tudtam, hogy ez az én helyem.”
„A múltat is idézi és megmutatja, hogy én tartozom egy olyan szervezethez, aminek nagy múltja van és vannak elvei, és ez egy tiszteletbeli rang és (…) így sokkal többet jelent már neked, hogy hulcában állsz be a hulcaosztásnál a chetbe, akkor már sokkal komolyabban veszed, át tudod élni, hogy milyen volt a régi somereseknél, mert akkor tudod, hogy ha már hulcád van, akkor szerves tagja vagy a szervezetnek.”
„Én mondtam mindig, hogy nekem nincs és mindig kaptam egyet, ezért nekem a hulca nem lett egy ilyen szent dolog, mert már sok volt. Maga hulcaadás maradt még, amire vártam.”
„A somerességemen nagyon nem változtatott, előtte és utána is szívvel-lélekkel someres voltam, ugyanúgy imádom a Somert, mint előtte. Egyfajta büszkeség lett nekem, hogy vagyok olyan szerencsés, hogy kaphattam hulcát.”
„Azt hiszem a hulca lényege talán az, hogy ha hét közben, amikor éppen nincs Somer, és még annyira messzinek tűnik a péntek, ránézel, és mondjuk épp szomorú vagy valami miatt, vagy magányos vagy, szóval akkor csak így ránézel a hulcádra és tudod, hogy nincs semmi baj, mert ott van neked a Somer, ahol mindenki kék ingben mászkál és kakaót meg kalácsot eszik, és ettől rögtön megnyugszol és máris nem érzed magad olyan egyedül.”
„Azt, amelyik az első volt, csak különlegesebb alkalmakkor, vagy nagyobb programokkor szoktam felvenni, nehogy valami baja legyen.”
Források:
- Steiner Noémi: „A hulcád alatt ott van minden, ami kellhet.” Kultúra és identitás a Hasomer Hacair ifjúsági szervezet szimbólumainak tükrében. (szakdolgozat) www.somer.hu/ideologiai-kezikonyv/11/2
- Turner, T.: Social Body and Embodied Subject: Bodiliness, Subjectivity and Sociality among the Kayapo. Cultural Anthropology, 1995 143-170.
- Nadel, R. S. (2013. 05. 03.). The Religious Significance of the Israeli Flag. The Jewish Press: https://somer.hu/ideologiai-kezikonyv/12/1
1. A Somer víziója és missziója • 1.2.A Somer három alappillére • 2. Judaizmus • 2.2.Humanista judaizmus • 3. A cionizmus születése és gyakorlata • 4. A szocialista gondolat • 4.2. A Hasomer Hacair szocialista ideológiája • 5. A Somer tízparancsolata • 6. Hágsámá • 7. A Somer történelme 1913-tól 1948-ig • 8. A Somer szerepe a vészkorszak alatt • 9. A Somer története 1989 után • 10. A Somer szerepe ma • 11. A Somer mozgalom szimbólumai • 11.2.Kitűzők, jelvények és zászlók • 12. Hulca – az összetartozás jelképe • 13. Mifkad – a közösség együttléte • 14. Személyes példamutatás (Dugma isit) • 15. A nem formális és informális oktatás és tanulás ideológiája • 15.2. Someres pedagógia • 15.3. A Hasomer Hacair mozgalom oktatási útmutatója • 16. A kibuc mozgalom és a Shnat • 17. Cserkészet, hagyomány, Somer • 18. Tikun Adam, Tikun Olam • 19. A Somer világszervezet felépítése és szemináriumai • 20. Rítusok – A Somer rítusai • 21. Dalok, mondókák a Somerben • 22. Someres terek • 23. Mentális egészség jó közérzet, önismeret és feminizmus • 24. Ifjúsági önrendelkezés