1. A Somer víziója és missziója • 1.2.A Somer három alappillére • 2. Judaizmus • 2.2.Humanista judaizmus • 3. A cionizmus születése és gyakorlata • 4. A szocialista gondolat • 4.2. A Hasomer Hacair szocialista ideológiája • 5. A Somer tízparancsolata • 6. Hágsámá • 7. A Somer történelme 1913-tól 1948-ig • 8. A Somer szerepe a vészkorszak alatt • 9. A Somer története 1989 után • 10. A Somer szerepe ma • 11. A Somer mozgalom szimbólumai • 11.2.Kitűzők, jelvények és zászlók • 12. Hulca – az összetartozás jelképe • 13. Mifkad – a közösség együttléte • 14. Személyes példamutatás (Dugma isit) • 15. A nem formális és informális oktatás és tanulás ideológiája • 15.2. Someres pedagógia • 15.3. A Hasomer Hacair mozgalom oktatási útmutatója • 16. A kibuc mozgalom és a Shnat • 17. Cserkészet, hagyomány, Somer • 18. Tikun Adam, Tikun Olam • 19. A Somer világszervezet felépítése és szemináriumai • 20. Rítusok – A Somer rítusai • 21. Dalok, mondókák a Somerben • 22. Someres terek • 23. Mentális egészség jó közérzet, önismeret és feminizmus • 24. Ifjúsági önrendelkezés
Írta: Rácz Eszter, Somogyi Hanna
A cserkészet a Somer történetében
A Somer történetében a cofiut (cserkészet) mindig lényegi rész volt a mozgalom alapjaiban. Megmutatkozott, hogy a cserkészet segítségével megtanult képességek elősegítették a mozgalom céljait. Például a holokauszt alatt a mozgalom Hánihjai megtanultak elvégezni olyan katonai feladatokat, amelyek mind a cserkészet gyakorlataiból származnak. A Someresek még az alija-hullámok alatt is csak ugyanazon kitartással tudták felépíteni Izrael államát: kreativitással és tudással, amelyek a cserkészet elemei.
Érzékeltük, hogy manapság a cserkészet nem annyira népszerű, és hogy a Mádrihok úgy érzékelik, hogy át kellene alakítani egyes részeit a Somer mozgalomnak (Tnua). A Világmozgalom, mint oktatási ernyőszervezet szükségét érzi egy új, könnyen használható könyvecske kiadásának, amely eszköz lenne a Someresek számára a cserkészettel kapcsolatban. A mai világban a cserkészet eszközként még nagyobb jelentőségű, mint korábban bármikor. Ez társadalmunknak tulajdonítható, amely arra ösztönöz, hogy folyamatosan fogyasszunk. Ennél fogva létfontosságú, hogy megismerjük és megtartsuk a különböző eszközöket a kenekben.
Ahogy említettük, sok Someres számára a ma valósága az, hogy ha valami hiányzik vagy tönkrement, akkor újat kell venni. A cofiut lehetővé teszi számunkra, hogy kapcsolódjunk a természethez, a belső (kreatív és produktív) potenciálunkhoz, illetve a másik emberhez. A cofiut nemcsak egy eszköz, hanem egy életforma. Amikor a cofiut különböző módszereiről beszélünk, sokféle képességet tanítunk a Hánihoknak: a környezetünk megértését, kreativitást, szembenézést kihívásokkal és félelmekkel, improvizációt, a természet megőrzését, illetve a természetben megtalálható alapanyagok használatát. A fő cél nem ezeknek a képességeknek az elsajátítása. A cél ennek az élmény egésze, mely magában foglalja a tudást és a csoportdinamika fejlődését. Ezek meg fognak látszani a Hánihok hétköznapi és someres életében egyaránt.
- Az új technikákat a valós élet igényei alapján tanuljuk. A cofiutot mint eszközt kell tanítani annak érdekében, hogy céljainkat elérjük.
- A cserkészet integrált koncepció, amely magában többet ér egyes részeinél. A cofiutban képes megtanítani a fiatalokat arra, hogy tisztában legyen különböző folyamatokkal, illetve hogy koordinálni tudja saját magát és a kvucáját. Ennek elősegítése érdekében fejlesztjük a Hánihok orientációs, kezdeményező és teljesítőképességét, illetve megtanítjuk őket a már meglévő eszközeink használatára.
A cofiut (cserkészet) oktatási módszer is, ami feladatokat állít az egyén és a csoport elé, és azok közös megoldására ösztönzi őket. Ezeken az élményeken keresztül a Hánihok új képességeket tanulnak és fejlesztik a kapcsolatukat a természettel és a minket körülvevő világgal. Az átmenet az ismertből (ez a ken) az új környezetbe (természet), vagy az improvizáció és újítás az ismert környezetben (ez megint a ken) megkívánja, hogy a Hánihok és a csoport kreatívan és függetlenül cselekedjenek. A Hánihok, kreatívan és önállóan dolgozva, elfogadva a kiinduló felállást, új és egyedi dolgokat hoznak létre. Ezek a feladatok mindenkit ugyanúgy érintenek, és ez a személyes folyamatokat csoportossá változtatja, illetve elősegíti a bizalmat, vezetői működést, valamint a kvucán belüli együttműködést.
A Hasomer Hacairnak három fő pillére van: cionizmus, szocializmus és judaizmus. A hágsámá koncepciója megköveteli tőlünk, hogy tisztában legyünk az ideológiánkkal, és hogy minden elemét magunkévá tegyük ennek az erős meggyőződésnek, hiszen ezek összessége alkot minket. Ennek része, hogy saját nézeteinket folyamatosan felülvizsgáljuk, és megbizonyosodunk arról, hogy azok reflektálnak-e a változó környezetünkre és élethelyzetünkre.
A Hasomer Hacairnak, mint cserkész (cofiut) szemléletű mozgalomnak meggyőződése, hogy a someres életnek elkülöníthetetlen része a felelősségteljes foglalkozás a környezettel. Haluc (úttörő) mozgalomként törekszünk, hogy az ideológiánk úttörő és forradalmi legyen.
* * *
A háború után a Somereseknek ismét újfajta kihívással kellett szembenézniük: a megviselt, traumatizált, legyengült, gyakran árván maradt gyerekeket kellett visszaintegrálni a társadalomba. Az 1945-49-es időszakban a Somer mozgalom központi helyet foglalt el a zsidóság társadalmi és politikai életében: táborokat és oktatási intézményeket szerveztek: „Három napig tartottak a felvonulások, a sportversenyek, a cofiut-mutatványok, a záró-ünnepségek, a héber nyelvvizsgák, a tábortűzzel kísért műsoros estek, a népi táncosok és a tömegtorna. Az ifjúság életerejének tüntetése volt ez, azé az ifjúságé, amelyet a háború nem tört meg, amely akaraterejének teljében alkotni, harcolni és győzni akart.” (Forrás: Steiner N. szakdolgozata)
Someres 7. Parancsolat a cserkészetről
„A Someres tiszteli és óvja a természetet; megismeri, megtanulja, hogyan éljen benne és ezek tükrében cselekszik.”
A Somer a környezetvédelemben viszi tovább a cserkészek hagyományait, a természetközeliséget. Például a Somerben általánosan megjelenik a szemét szelektív gyűjtése, az újrahasznosítás, de találkozhatunk vele ünnepi programokban is: a Tu bisvát, a fák újéve kapcsán környezetvédelmi nagy programot tartottak az összes gyereknek. A táborokban igyekeznek a szabadban lenni, amikor csak lehet, kapcsolatot kialakítani a természettel. Az egyik legnagyobb teherpróba a nagy népszerűségnek örvendő program az egész éjszakás Holdvilágtúra.
A cserkészet megjelenése a someres szimbólumokban
A hulca egyik jellegzetessége, hogy a nyakánál gombok helyett fehér cipőfűző fogja össze. A gallér alatt mindkét oldalon három-három peremezett lyuk található, a fűző alulról fölfelé, egymást keresztezve van befűzve. A cipőfűző cserkész jelképe, a cserkész mozgalom múltból átvett szimbólum. A fehér szín a tisztaságot és testvériességet is szimbolizálja, a kék inggel együtt Izrael zászlajának a színeit adja ki.
Szemel
A someres szemel összetett szimbólum, amely a Somer értékrendjét jeleníti meg. A rajta megjelenő egyetemes szimbólumok összessége alkotja a Somer szimbólumát. Először külön mutatom be a szemel jelképeit, utána egyben értelmezem a szimbólumegyüttest.
Középen liliom található: ez a cserkész szervezetek egyik fontos jelkép, így utal a tisztaságra, ártatlanságra, amely így az ifjúságot jelképezi.
A cserkész mozgalom jelképeként a liliom a „helyes irányt mutatja, mivel ezt a jelképet gyakran használták az iránytűkön az északi irány jelölésére. A liliom három ága a cserkészfogadalom három részét jelképezi: kötelességteljesítés (Isten, haza és embertárs iránt), segítőkészség, valamint a cserkésztörvény megtartása.”
Ez a hármas szimbólum a Somerben más jelentést hordoz: a liliom három szirma a Somer három alappillére – a judaizmus, a cionizmus és a szocializmus.
Ennek a jelentésnek a megkettőződése a Someresek kézjele, amely a cserkészeknél ugyanazt a jelentést hordozza, mint a liliom hármasa. A kézjelet régebben egyszerű köszönésként használták, ma csak formális alkalmakkor jelenik meg: az ünnepélyesebb mifkad esnek van egy olyan mozzanata, amikor mindenki a kézjelet mutatja. A középső három ujj (gyűrűs, középső és mutatóujj) kinyújtva, a két szélső a tenyér alján összefogva, tenyérrel kifelé fordított kézzel. majd a mifkad vezetője elkiáltja: „Somrim hazak!” (A Someresek erősek!), amire a többi résztvevő hangos kiáltással felel: „Hazak ve amac!” (Erősek és bátrak!) A hüvelykujj és kisujj együtt utal a nagyobb védelmező szerepére a kisebb iránt, a három fölfelé tartott ujj a három alappillérre emlékeztet.
A kézjelet a ma Magyarországon működő másik nagy zsidó ifjúsági szervezet, a Hanoar is használja. Magyarországon a Somerben eleinte bármelyik kézzel mutathatták, a szervezetek rivalizálása miatt azonban megkülönböztető jelentéshordozóvá vált: a „szocialista” Someresek a bal, a „pluralista” Hanoarosok a jobb kezükkel mutatják.
A Somer szemelje a szimbólumain keresztül felmutatja a Somer főbb alapelveit, így válik identitásszimbólummá: magában foglalja a cserkészetet és a három alappillért, külön kiemeli a zsidóságot, amelyet a béke és a természet fon harmonikus egészbe, összekapcsolva Izraellel és keretezve a jelmondattal, vagyis önmagukkal. Az egész szimbólum egy körkörös egészet alkot. Kiemeltem a harmóniát – azonban a szemel nem szimmetrikus, bár annak tűnik (sokszor még a tagok számára is, hiszen többen nem vették észre az ágak különbözőségét). Az egyik oldalon olajág, a másikon tölgyfaág keretezi, a szalag két szárára pedig két különböző szó – az erő (hazak) és a bátorság (amac) vannak felírva. A szimmetria megtörése ellenére megmarad az egység, és kifejezi az egyenlőség igényét az egyéniség megtartásával.
A különböző események és átmenetek kapcsán a Someresek felvarrókat, illetve kitűzőket kapnak. A hulcaosztás rítusa, a hulca megkapása a beavatás első lépése, itt kapják meg az egyenruhát, amelyre további jelvényeket gyűjtenek – ez a gyakorlat emlékeztet a katonai rendfokozatokra és a kitüntetések megszerzésére. Az egyik legalapvetőbb a Mádrih jelzés: ez a felvarró, arannyal hímzett, piros someres jelvény, amelyet az új Mádrihok az első hulcaosztás alkalmával kapnak meg. A különböző nemzetközi szemináriumok alkalmával az eseményre emlékeztető további felvarrókat kapnak, – például jelmondat van ráhímezve, ami a szeminárium tartalmára utal. Felvarrók mellett lehet kitűzőket is gyűjteni; ilyen az izraeli szeminárium alkalmával megrendezett cofiut program. Ezen a résztvevők nemzetközi csoportokban házat építenek, elsajátítják a különböző csomók megkötésének módjait és egyéb fontos képességeket A másik hasonló erőpróba a cofi noded, amely a cofi következő fokozata: négynapos sivatagi túra egy krumplis zsákból készült hátizsákkal felszerelkezve. Ezek a jelvények mind az egyéni és a csoportos teljesítményre emlékeztetnek. Ezeket a hulcájukra varrják fel, illetve tűzik ki – így státusz-szimbólumokká válnak, kifejezik az egyénnek a szervezetben elfoglalt helyét.
1. A Somer víziója és missziója • 1.2.A Somer három alappillére • 2. Judaizmus • 2.2.Humanista judaizmus • 3. A cionizmus születése és gyakorlata • 4. A szocialista gondolat • 4.2. A Hasomer Hacair szocialista ideológiája • 5. A Somer tízparancsolata • 6. Hágsámá • 7. A Somer történelme 1913-tól 1948-ig • 8. A Somer szerepe a vészkorszak alatt • 9. A Somer története 1989 után • 10. A Somer szerepe ma • 11. A Somer mozgalom szimbólumai • 11.2.Kitűzők, jelvények és zászlók • 12. Hulca – az összetartozás jelképe • 13. Mifkad – a közösség együttléte • 14. Személyes példamutatás (Dugma isit) • 15. A nem formális és informális oktatás és tanulás ideológiája • 15.2. Someres pedagógia • 15.3. A Hasomer Hacair mozgalom oktatási útmutatója • 16. A kibuc mozgalom és a Shnat • 17. Cserkészet, hagyomány, Somer • 18. Tikun Adam, Tikun Olam • 19. A Somer világszervezet felépítése és szemináriumai • 20. Rítusok – A Somer rítusai • 21. Dalok, mondókák a Somerben • 22. Someres terek • 23. Mentális egészség jó közérzet, önismeret és feminizmus • 24. Ifjúsági önrendelkezés