1. A Somer víziója és missziója • 1.2.A Somer három alappillére • 2. Judaizmus • 2.2.Humanista judaizmus • 3. A cionizmus születése és gyakorlata • 4. A szocialista gondolat • 4.2. A Hasomer Hacair szocialista ideológiája • 5. A Somer tízparancsolata • 6. Hágsámá • 7. A Somer történelme 1913-tól 1948-ig • 8. A Somer szerepe a vészkorszak alatt • 9. A Somer története 1989 után • 10. A Somer szerepe ma • 11. A Somer mozgalom szimbólumai • 11.2.Kitűzők, jelvények és zászlók • 12. Hulca – az összetartozás jelképe • 13. Mifkad – a közösség együttléte • 14. Személyes példamutatás (Dugma isit) • 15. A nem formális és informális oktatás és tanulás ideológiája • 15.2. Someres pedagógia • 15.3. A Hasomer Hacair mozgalom oktatási útmutatója • 16. A kibuc mozgalom és a Shnat • 17. Cserkészet, hagyomány, Somer • 18. Tikun Adam, Tikun Olam • 19. A Somer világszervezet felépítése és szemináriumai • 20. Rítusok – A Somer rítusai • 21. Dalok, mondókák a Somerben • 22. Someres terek • 23. Mentális egészség jó közérzet, önismeret és feminizmus • 24. Ifjúsági önrendelkezés

<< Vissza a borítóra

A kehila

A Hasomer Hacair arra törekszik, hogy kehilát hozzon létre, vagyis olyan, egyenlőségen és kölcsönös felelősségen alapuló közösséget, ahol a tagokat közös célok, értékek és identitás kötik össze és egymással közeli, mély és tiszteletteljes kapcsolatot ápolnak. A zsidó társadalom mindig olyan közösségekből állt össze, ahol a kölcsönös felelősségvállalás magas szintű volt. Ebben az értelemben a hagyomány folytatása a Hasomer Hacair célja, hogy a someresek életében erősítse a közösséghez tartozás érzését. 

A 2013-as, Givat Havivában megrendezett Világszemináriumon (World Veida) megvitatták és újrafogalmazták az ifjúsági autonómia és az aktivizmus kérdését, továbbá a HH zsidó társadalomban játszott szerepét. Ezt követően az európai mozgalom felismerte annak szükségességét, hogy elmélyítse saját, a közösségein belüli szerepének megértetését. A someresek úgy vélik, hogy meg kell határozniuk saját szerepüket az európai zsidó közösségekben.

A someres közösség különböző körökből jött létre, ami a bensőséges kvucával kezdődik és halad a ken, a helyi közösség és a világmozgalom irányába, így a legkisebb közösség a legintimebb.

A mai posztmodern társadalomban erősen mutatkozik az elidegenedés és magány érzése. A Somer közössége bensőséges kapcsolatokra és erős ideológiára épül, ezáltal  képes arra, hogy alternatívát mutasson ezzel szemben. A mozgalomhoz és a zsidó közösséghez tartozás egyéni döntés, és a tagokat tiszteleti illeti egyéniségükért. Amellett, hogy az egyén hivatalosan a közösséghez tartozik, személyesen is éreznie kell a kötődést. Vagyis egyensúlynak kell lennie kollektivitás és individualitás között. 

Annak érdekében, hogy felülkerekedjünk a tömegtársadalom közönyén és bizalmatlanságán, a Hasomer Hacairnak hangsúlyozni szükséges a kollektivitás fontosságát, a közös felelősségvállalást és a másokkal törődést. A Hasomer Hacair kitűzött célja, hogy segítsen azoknak, akiknek a legnagyobb szüksége van erre, és eközben ők is közelebb kerüljenek a zsidó közösséghez.

A someres világszemlélet szerint nem kell, hogy kizárólag a Háláhától, vagyis a zsidó törvényektől függjön a zsidó közösségek nyitottsága a diaszpóra különböző irányzatai, hitelvei vagy életdöntései iránt. A Hasomer Hacair liberális, pluralista és szocialista világnézetű, ezért azon dolgozik, hogy aktív és jelentős szerepet töltsön be a különböző közösségekben. 

A Someresek nyílt párbeszédre törekednek a különböző csoportokkal és közösségekkel, hogy közös nevezőre találjanak és együttműködjenek velük. Ezt annak érdekében teszik, hogy növeljék a someres befolyást előbb a zsidó közösségekben, majd az egész világon. 

Gyakorlat

A Hasomer Hacair vallja, hogy kehilában, közösségben élni az élet ideális módja. Nemcsak a fiatalság, de minden korosztály számára általában. Ebből kiindulva az európai mozgalomnak oktatási programot kellene készítenie, amely a legfiatalabb hanihok ismereteit alapozza meg, majd ahogy haladnak előre a someres éveikben, a közösségek köre fokozatosan bővül (kvuca, ken, világmozgalom, társadalom). A továbbiakban ifjúsági mozgalomként minden egyes ken közösségének pillérévé válik, mert a közösség az ifjúságon alapszik.

Mivel a HH a kehilát az ideális életformának tekinti, érdemes lenne megvitatni, majd arról döntést hozni, hogy mely közösségekkel lenne célszerű nyitott kapcsolatban lenni, és rendszeresen szervezni különböző projekteket, amelyek a helyi zsidó közösséget közelebb vinnék másokhoz. Ez arra utal, hogy egy közösségnek nem eltávolítani kellene az egyéneket egymástól, hanem inkább üdvözölni minden olyan eseményt, ami nyitottabbá teszi a zsidó közösség gondolkodását. 

Ceremóniák

Zsidó ifjúsági szervezetként, a Hasomer Hacair nagy jelentőséget tulajdonít a zsidó ünnepeknek és beépíti őket tevékenységeibe. A mozgalom felkínálja a lehetőséget a tagjainak, hogy  humanisztikus szellemben ünnepelhessék az ünnepeket és elmagyarázza a vallásos jelentéseket, ezáltal biztosítva eszközöket a résztvevő számára, hogy a judaizmust különféle nézőpontok szerint tudja megélni. Ez a humanista megközelítés lehetővé teszi a somereseknek, hogy az ünnepeket szabadon és a someres értékeknek megfelelően értelmezzék.

A judaizmus, a zsidó történelem és a zsidó életmód mellett a somereseknek az ünnepeket úgy kellene megélniük, hogy azok tükrözzék magánéletüket, érzéseiket és értékeiket. Minden someresnek mint a kritikus és önkritikus ifjúsági szervezet tagjának az a kötelessége, hogy betartsa a Tikkun Adam, Tikkun Olam elvét, állandó (ön)ellenőrzésnek és kérdéseknek vesse alá értékeit, hogy vajon eleget tesz-e nekik, és a világot úgy formálja, ahogy azt a saját értékei diktálják. 

A someresek azon dolgoznak, hogy inspiráló alkalmakat teremtsenek, ezáltal új, számukra jelentős hagyományokat és szertartásokat (ceremóniákat) hozzanak létre. Humanisták lévén a someresek minden ünnep alkalmával megkérdezik maguktól, vajon azt miért is ünneplik, beleértve a már korábban megtartott ceremóniákat, majd kérdéseiket racionálisan és kritikus gondolatok által vezérelve megválaszolják.

Minden zsidó ünnep fontos, ezért ezeket mély megértéssel és humanista szellemben kell megélniük és megünnepelniük. Az ünnepek között kiemelt fontosságú a Sabbat és a Pészah, melyeket a somereseknek együtt, konkrét ceremóniával kell átélniük.

A Kabbalat Sabbat

Ahogy Rabbi Abraham Joshua Heschel írta: „A Sabbat az idő ünneplése a tér ellenében. A hétből hat napot a térbeli dolgok zsarnoksága alatt töltünk; Sabbat alkalmával megpróbálunk ráhangolódni a szentségre az időben. Ezen a napon arra szólíttatunk fel, hogy megosszuk azt, ami az időben végtelen, hogy elforduljunk a teremtés eredményeitől a teremtés misztikuma felé, a teremtett világtól a világ teremtése felé.”

A zsidó kultúra a világon elsőként iktatott be az emberek számára pihenőnapot. Egy egész nap, amikor emberek abbahagyják mindennapos tevékenységeiket, hogy kezükbe vegyék és elsajátítsák az időt, ez a nap megadja az embereknek a lehetőséget, hogy kijöjjenek a mindennapi életből és más szemszögből lássák az életet. A someresek szerint a mai önző és versengő társadalomban alapvető dolog a Sabbat megünneplése. Ahogy Herschel rabbi, a someresek is úgy gondolják: időt kell szánni arra, hogy átgondolják, amit tettek és hogy mit akarnak tenni – ez az egyetlen útja annak, hogy valóban tegyünk valamit a világban. 

A Sabbat ünneplése révén, egyénként és mozgalomként, a someresek követik a judaizmus egyik legfontosabb és legősibb hagyományát, és mivel ezt az időt a tevékenységeik különleges részévé tették, közösen használják ki az alkalmat, hogy egymást inspirálják. A Sabbat nagyon sok dologra tanít, Európa szerte megélhetik a kenek ezen a szent napon a humanista hozzáállást, amikor a világot általuk teremtett világként látják. 

Sabbat alkalmával a someresek rendszerint 

• (nemzeti nyelvre le)fordított vallásos szövegeket használnak, hogy az összes résztvevő tisztában legyen azzal, hogy mit is csinálnak;
• minden héten más szöveget olvasnak;
• minden korcsoport beszédet mond;
• új áldásokat mondanak, amelyek megfelelnek a someres értékeknek, humanista kiddust és gyertyagyújtást tartanak;
• megismerik, hogy más közösségek hogyan ünneplik a Sabbatot;
• peulákat tartanak a Sabbattal vagy a Tóra heti szakaszával (parasa) kapcsolatban;
• együtt énekelnek a Sirongi dalgyűjteményből;
• néptáncot járnak (Rikudei Am)
• a napot azzal tisztelik meg, hogy nem a szokásos terítéken tálalnak, különleges ételt fogyasztanak különleges ruhában.

A Pészach Széder

Pészach alkalmával a Hasomer Hacair megemlékezik a zsidó nép történelméről, és arról, hogyan szabadultak meg a rabszolgaságból. A történetnek számos értelmezése van, és ezeket különféle jelentésekkel ruházzák fel. A someresek számára fontos, hogy megértsék, ők nem valóságos rabszolgák, ugyanakkor gondolkodásukat megfosztották a szabadságtól. Pészah alkalmával azért küzdünk, hogy utat találjanak, amelyen haladva visszaszerzik szabadságukat önmaguknak és a társadalomnak.

Mivel a HH célja, hogy a világot jobb hellyé tegye, nem felejtheti el, bár a zsidó emberek jelenleg fizikailag szabadok, de manapság a világban még mindig 30 millió körüli a rabszolgák száma, és nekik  hasonló munkákat kell végezniük, mint hajdanán a zsidó népnek Egyiptomban. 

A Pészah során a someresek akár: 

• Hivatkozhatnak a someres haggadára;
• Hagyományos széder tálat állíthatnak össze, vagy a hagyományos elemekhez új és kortárs jelentést adhatnak;
• Elmondhatják és modern módon értelmezhetik Pészach történetét;
• Követhetik a zsidó hagyományokat, a macesz fogyasztását és az Afikomen elrejtését;
• Beszélgethetnek a tíz csapásról, és hozzáfűzhetenek új magyarázatot, új értelmezést;
• Beszélhetnek a szabadságról és a világ mostani helyzetéről; 
• Elgondolkodhatnak olyan módozatokról, melyek révén az emberek fel tudják szabadítani magukat (például megszabadulnak rossz szokásaiktól);
• Énekelhetnek hagyományos és szabadságról szóló dalokat;
• Táncolhatnak népi táncokat (Rikudei Am) és játszhatnak hagyományos játékokat;
• Megtisztelhetik a napot az asztal különleges terítékével, különleges ételeket fogyasztva, különleges öltözékben. 

1. A Somer víziója és missziója • 1.2.A Somer három alappillére • 2. Judaizmus • 2.2.Humanista judaizmus • 3. A cionizmus születése és gyakorlata • 4. A szocialista gondolat • 4.2. A Hasomer Hacair szocialista ideológiája • 5. A Somer tízparancsolata • 6. Hágsámá • 7. A Somer történelme 1913-tól 1948-ig • 8. A Somer szerepe a vészkorszak alatt • 9. A Somer története 1989 után • 10. A Somer szerepe ma • 11. A Somer mozgalom szimbólumai • 11.2.Kitűzők, jelvények és zászlók • 12. Hulca – az összetartozás jelképe • 13. Mifkad – a közösség együttléte • 14. Személyes példamutatás (Dugma isit) • 15. A nem formális és informális oktatás és tanulás ideológiája • 15.2. Someres pedagógia • 15.3. A Hasomer Hacair mozgalom oktatási útmutatója • 16. A kibuc mozgalom és a Shnat • 17. Cserkészet, hagyomány, Somer • 18. Tikun Adam, Tikun Olam • 19. A Somer világszervezet felépítése és szemináriumai • 20. Rítusok – A Somer rítusai • 21. Dalok, mondókák a Somerben • 22. Someres terek • 23. Mentális egészség jó közérzet, önismeret és feminizmus • 24. Ifjúsági önrendelkezés

<< Vissza a borítóra