1. A Somer víziója és missziója • 1.2.A Somer három alappillére • 2. Judaizmus • 2.2.Humanista judaizmus • 3. A cionizmus születése és gyakorlata • 4. A szocialista gondolat • 4.2. A Hasomer Hacair szocialista ideológiája • 5. A Somer tízparancsolata • 6. Hágsámá • 7. A Somer történelme 1913-tól 1948-ig • 8. A Somer szerepe a vészkorszak alatt • 9. A Somer története 1989 után • 10. A Somer szerepe ma • 11. A Somer mozgalom szimbólumai • 11.2.Kitűzők, jelvények és zászlók • 12. Hulca – az összetartozás jelképe • 13. Mifkad – a közösség együttléte • 14. Személyes példamutatás (Dugma isit) • 15. A nem formális és informális oktatás és tanulás ideológiája • 15.2. Someres pedagógia • 15.3. A Hasomer Hacair mozgalom oktatási útmutatója • 16. A kibuc mozgalom és a Shnat • 17. Cserkészet, hagyomány, Somer • 18. Tikun Adam, Tikun Olam • 19. A Somer világszervezet felépítése és szemináriumai • 20. Rítusok – A Somer rítusai • 21. Dalok, mondókák a Somerben • 22. Someres terek • 23. Mentális egészség jó közérzet, önismeret és feminizmus • 24. Ifjúsági önrendelkezés
Összeállította: Bedő J. István
A Hasomer Hacair megalakulása
A Hasomer Hacair, a kezdeti cionista ifjúsági mozgalom Kelet-Európában alakult az első világháború előestéjén. A kelet-európai zsidóság körében megindult modernizációs folyamat által érintett sok zsidó fiatal keresett olyan eszközt, amellyel zsidó identitását és kultúráját a stetl és az ortodox zsidó élet fojtogató korlátain kívül tarthatta fenn. Másrészt nyugtalanította őket a körülöttük lévő társadalom alapjainak szétesése és a növekvő antiszemitizmus, amely a puszta létüket fenyegette. A mozgalom korai szakaszában nagy hatással volt rá a Baden-Powell által szervezett cserkészmozgalom, és a cserkészetet alapelvként fogadta el, hogy a gettó ifjúságát önállóságra, a szabadban való életre és a természet szeretetére és ismeretére tanítsa. Egy másik fontos hatással volt rájuk a németországi Wanderfögel (Vándormadár) mozgalom, amely a fiatalok függetlenségét és kreativitását hangsúlyozta.
A Hasomer Hacair azonnal cionista ideológiát fogadott el, és hangsúlyozta, hogy a zsidó népnek normalizálnia kell az életét azáltal, hogy megváltoztatja gazdasági szerepét. A zsidók kereskedővé, munkássá és földművessé válnak, akik Izrael földjén telepednek le, és halucimként (úttörőként) megművelik a földet. Hatással volt rájuk a bimbózó szocialista mozgalom is, és arról álmodtak, hogy új hazájukban olyan társadalmat teremtenek, amely a társadalmi igazságosságon és egyenlőségen alapul.
A mozgalom első tagjai 1919-ben, közvetlenül a háború után indultak Palesztinába telepedni. Ott nem “tejjel-mézzel folyó földet” találtak, hanem egy terméketlen, elszegényedett, fejletlen országot, ahol fenntartásukhoz minden eszköz hiányzott. “Ha akarod, nem legenda” – mondta Herzl Tivadar. Az akarat megvolt, és egy mozgalom állt mögöttük, így megtalálták az utat. Senki sem művelhette meg helyettük a földet, ezért saját maguknak kellett megtenniük. Egyénileg nem lehetett volna, ezért összefogtak, és kibucokat, kollektív településeket hoztak létre. Az ötlet természetesen alakult ki a Palesztinában talált körülmények hatására. Amikor megérkeztek, néhány kibuc már létezett, különösen Degania, az első kibuc a Jordán-folyó völgyében.
Az eredeti alapítók által kitűzött célok szellemében a mozgalom iskolákat, kulturális létesítményeket, kiadót és napilapot hozott létre, közös gazdasági projekteket és a kölcsönös segítségnyújtás eszközeit.
A holokauszt évei katasztrófát hoztak a zsidó nép számára. Ez pusztította el a Hasomer Hacair mozgalom európai magját is, amelynek tagjai közül sokan elestek a német erők elleni tevékenységekben. A Hasomer Hacair aktívan vezette az ellenállást a gettókban, az erdőkben és a koncentrációs táborokban. A varsói gettóban a mozgalom tagjai a Zsidó Harci Szervezet szervezői között voltak, és a Hasomer Hacair egyik tagja, Mordechai Anilewicz állt annak élén. Magyarországon, Litvániában, Szlovákiában és a nácik által megszállt Európa más részein a Hasomer Hacair tagjai ott voltak a zsidó és az általános ellenállás élvonalában és a zsidók megmentésére tett kísérletek során.
Amikor a háború véget ért, és az európai zsidóság megmaradt túlélői kiszabadultak a haláltáborokból, a Hasomer Hacair tagjai az elsők között szervezték meg a túlélők illegális menekülését Európa határain túlra, és részt vettek az illegális bevándorlásban Palesztinába, amelynek kapuit a britek elzárták. A híres Exodus nevű illegális bevándorlóhajó fedélzetén a menekültek vezetője a Hasomer Hacair tagja volt.
A Hasomer Hacair ugyanakkor aktívan részt vett a Haganában, a palesztinai zsidó közösség földalatti hadseregében. A többi kibucszervezettel együtt tagjai alkották a Palmach magját, amely az Izrael függetlenségéért vívott háborúban szolgált rohamcsapatként. Amikor 1948. május 14-én kikiáltották Izrael Államot, hat arab hadsereg támadta meg, és megpróbálták megsemmisíteni a még születőben lévő nemzetállamot. A harcok elkeseredettek voltak. A harc történetében magasan kiemelkedik, az új ország határa mentén megtelepedett Artzi kibuc, amelyik elsők között viselte a támadás súlyát. A Yad Mordechai Kibuc (melyet a varsói gettólázadás parancsnokáról neveztek el) és a Negba Kibuc elzárta az egyiptomi hadsereg útját Tel-Aviv felé.
Ezek és más, a Hasomer Hacair tagjai által szervezett kibucok élen jártak az egész zsidó közösség azon erőfeszítéseiben, amelyek Izrael végleges felszabadítását célozták.
Forrás:
- Israel Society & Culture: Hashomer Hatzair: https://somer.hu/ideologiai-kezikonyv/7/1
1. A Somer víziója és missziója • 1.2.A Somer három alappillére • 2. Judaizmus • 2.2.Humanista judaizmus • 3. A cionizmus születése és gyakorlata • 4. A szocialista gondolat • 4.2. A Hasomer Hacair szocialista ideológiája • 5. A Somer tízparancsolata • 6. Hágsámá • 7. A Somer történelme 1913-tól 1948-ig • 8. A Somer szerepe a vészkorszak alatt • 9. A Somer története 1989 után • 10. A Somer szerepe ma • 11. A Somer mozgalom szimbólumai • 11.2.Kitűzők, jelvények és zászlók • 12. Hulca – az összetartozás jelképe • 13. Mifkad – a közösség együttléte • 14. Személyes példamutatás (Dugma isit) • 15. A nem formális és informális oktatás és tanulás ideológiája • 15.2. Someres pedagógia • 15.3. A Hasomer Hacair mozgalom oktatási útmutatója • 16. A kibuc mozgalom és a Shnat • 17. Cserkészet, hagyomány, Somer • 18. Tikun Adam, Tikun Olam • 19. A Somer világszervezet felépítése és szemináriumai • 20. Rítusok – A Somer rítusai • 21. Dalok, mondókák a Somerben • 22. Someres terek • 23. Mentális egészség jó közérzet, önismeret és feminizmus • 24. Ifjúsági önrendelkezés