1. A Somer víziója és missziója • 1.2.A Somer három alappillére • 2. Judaizmus • 2.2.Humanista judaizmus • 3. A cionizmus születése és gyakorlata • 4. A szocialista gondolat • 4.2. A Hasomer Hacair szocialista ideológiája • 5. A Somer tízparancsolata • 6. Hágsámá • 7. A Somer történelme 1913-tól 1948-ig • 8. A Somer szerepe a vészkorszak alatt • 9. A Somer története 1989 után • 10. A Somer szerepe ma • 11. A Somer mozgalom szimbólumai • 11.2.Kitűzők, jelvények és zászlók • 12. Hulca – az összetartozás jelképe • 13. Mifkad – a közösség együttléte • 14. Személyes példamutatás (Dugma isit) • 15. A nem formális és informális oktatás és tanulás ideológiája • 15.2. Someres pedagógia • 15.3. A Hasomer Hacair mozgalom oktatási útmutatója • 16. A kibuc mozgalom és a Shnat • 17. Cserkészet, hagyomány, Somer • 18. Tikun Adam, Tikun Olam • 19. A Somer világszervezet felépítése és szemináriumai • 20. Rítusok – A Somer rítusai • 21. Dalok, mondókák a Somerben • 22. Someres terek • 23. Mentális egészség jó közérzet, önismeret és feminizmus • 24. Ifjúsági önrendelkezés
Írta: Forgács György
Az 1989-es rendszerváltás idején minden embernek volt egy szó, egy gondolat a fejében, amivel magát azonosnak érezte, de hogy hová tartozik, hogy mi jön most és hogy mikor kerülnek helyükre a puzzle darabjai, azt senki nem tudta.
Kérdések:
- Ki mit tud a rendszerváltásról?
- Ki tudja mi volt a legnagyobb változás az emberek életében. (A lényeg, hogy kijöjjön – szabadság, utazás, vallásszabadság stb.)
- Otthon meséltek-e erről?
- A résztvevők (a covid járvány előtt és után) szoktak-e utazni? (A lényeg, hogy megértsék, ma bárki utazhat praktikusan bárhova; 1989 előtt ennek különböző korlátai voltak (pl. az emberek nem kaptak valutát – esetleg el lehet mondani mi volt a különbség a konvertibilis valuta és a szocialista országok valutái között)
- Milyen zsidó szervezeteket ismernek? – (A mai szervezeti élet sokszínű)
1989 előtt nem nagyon voltak zsidó szervezetek, és nem is nagyon volt beszédtéma a vallás, a származás. A rendszerváltás „hozta el” a zsidó ifjúsági szervezeteket Magyarországra.
A szervezet újjáalakulásához vezető lépések, nemzetközi segítség
Az 1989-es rendszerváltás után több sáliáh (héberül: kiküldött) érkezett Magyarországra, azzal a feladattal, hogy alakítsanak vagy élesszenek újra zsidó ifjúsági szervezeteket (pl. Habonim Dror, Bnei Akiva stb.). Kész tervekkel, stratégiával és a feladathoz rendelt költségvetéssel. A Somer azonban nem volt közöttük.
Talán a véletlennek is köszönhető, hogy néhány tizenéves egy Hanuka-bálon megismerkedett pár osztrák Someressel, akiknek a vezetője szervezett egy tízfős csoportot Magyarországról. Ők egy hónapos körútra utazhattak Izraelbe. Az egy hónap alatt volt kibuclátogatás, munka egy akkor épült új kibucban, tengerparti fürdés, szálloda, medence stb. és pont akkor volt a Somer világtalálkozó is.
Amikor ez a tíz fiatal hazaérkezett, nagyon nem találták a helyüket. Néhányan elkezdtek összejárogatni, heti rendszerességgel találkozgatni. Egy idő után elkezdték magukat úgy hívni, hogy Somer Hacair. Nagyon összetartó társaság volt, külsősöket nem nagyon engedtek a társaságba, de így is szépen lassan gyarapodott a létszám. Ekkor még nem volt ros ken (nem is tudták, mi az…), nem volt sáliáh sem.
Már pár hónapja folytak a találkozók, amikor egyeztettünk a bécsi sáliáhhal, aki attól kezdve minden 2-3 hónapban átjött Magyarországra, tartott egy foglalkozást, hozott shironokat (énekeskönyveket) és segíteni kezdte az itteni társaságot. Más támogatás, pénz stb. nem volt.
Nemsokára azonban elérkezett a legfontosabb pillanat Eli Netzer segítségével (aki régi someres volt, beszélt magyarul is): hivatalosan, jogi keretek között is újraalakult a Hashomer Hacair Magyarországon. Az első egyesületi tagok között volt Verő Tomi (a Frankel zsinagóga rabbija), Forgács György – Ubul (a családi táborok és a hóra szervezője) és másik nyolc fiatal.
A következő évben még mindig nem volt kiküldött vezetője a magyar Somernek. Kapcsolatok segítségével sikerült elintézni, hogy a Páva utcai zsinagóga (ma Holokauszt Múzeum, akkor bútorraktár), egyik oldalsó, leválasztott részét megkapjuk, és kenként használjuk.
Ezt követte az első kiküldött, a Magyarországra hivatalosan is kinevezett sáliáh: Ram Netczer, Eli Netzer fia.
Ekkor kezdődött meg igazán a Somer szisztematikus építése, az új tagok toborzása.
Nagyon sok kérdés még ma is aktuális.
Ha több ifjúsági szervezet is van, akkor miért válasszák a gyerekek a Somert?
Miért válasszanak egyáltalán zsidó ifjúsági szervezetet, ha annyi minden mást is lehet csinálni a szabadidőben?
Mitől Somer a Somer?
Az összetartozást jól modellezi az Emberlánc játék. Veszünk egy gombolyag spárgát, és kezdjük el átvezetni az első ember „kabátujján” bal kéztől a jobbig, majd a következő embert „fűzzük fel” ugyanerre a madzagra és így tovább. A Somernek ilyen erős köteléknek kell lennie, mint egy emberláncnak.
1. A Somer víziója és missziója • 1.2.A Somer három alappillére • 2. Judaizmus • 2.2.Humanista judaizmus • 3. A cionizmus születése és gyakorlata • 4. A szocialista gondolat • 4.2. A Hasomer Hacair szocialista ideológiája • 5. A Somer tízparancsolata • 6. Hágsámá • 7. A Somer történelme 1913-tól 1948-ig • 8. A Somer szerepe a vészkorszak alatt • 9. A Somer története 1989 után • 10. A Somer szerepe ma • 11. A Somer mozgalom szimbólumai • 11.2.Kitűzők, jelvények és zászlók • 12. Hulca – az összetartozás jelképe • 13. Mifkad – a közösség együttléte • 14. Személyes példamutatás (Dugma isit) • 15. A nem formális és informális oktatás és tanulás ideológiája • 15.2. Someres pedagógia • 15.3. A Hasomer Hacair mozgalom oktatási útmutatója • 16. A kibuc mozgalom és a Shnat • 17. Cserkészet, hagyomány, Somer • 18. Tikun Adam, Tikun Olam • 19. A Somer világszervezet felépítése és szemináriumai • 20. Rítusok – A Somer rítusai • 21. Dalok, mondókák a Somerben • 22. Someres terek • 23. Mentális egészség jó közérzet, önismeret és feminizmus • 24. Ifjúsági önrendelkezés